Ismételten megtelt a csíki jégcsarnok hétfő este. A második hazai összecsapás vendégegyüttese rögtön a bajnoki címvédő Miskolc volt, amelynek nyílt titok volt a győzelme.

A kisebb csodában reménykedő hazai szurkolók oldalára billent az első harmad első felének teljesítménygörbéje, hiszen erőteljesen kezdtek a szeredaiak. Tétovázás nélkül rájöttek, hogy csak akkor lehet esélyük, ha már az elején letámadják ellenfelüket, ennek megfelelően pedig az első nagyobb, egy-egy elleni párharcra is ezen az oldalon került sor, igaz, végül kimaradt. A harmad közepére felvették a ritmust a miskolciak is, ennek megfelelően pedig a vezetést is magukhoz vették: Dudas kék vonalas bombáját csak lekövetni tudta Ruczuj (0-1). A játékrész vége fele közeledve egy kettős kiállításra került sor, amelyből a vendégek jöttek ki rosszabbul: Mikéska és az egyik fiatal orosz, Berlev kényszerítőzött, az utolsó passz a szintén újonnan igazolt Kropotint találta meg, aki tiszta helyzetben meg is szerezte első Mol Ligás gólját (1-1). A kiegyenlített állás nem tartott azonban egy percig sem, ugyanis 4 a 3 ellen a vendégek kipasszolgatták a csíki védelmet (nem volt túlságosan nehéz feladat...), Dudas lövése a hosszúba csapódott, a kapuvas is segítette a pakkot, hogy befele repüljön (1-2). 

A közbeeső játékrész elejét ismét sikerrel vette a hazai gárda, hiszen az első percekben rögtön két hatalmas ziccer is kimaradt. A váltás hamar megtörtént, ugyanis Dudas indult meg saját kapujától, önző, de tanítani való módon végigszlalomozott a teljes, útjába kerülő hazain, végül Ruczuj lábai között már fel is jegyezhette mai mesterhármasát (1-3). Innen mélyrepülés kezdődött a hazaiak számára, a passzok nem találták meg az embereket, ezt pedig a vendégek is megérezték és még jobban kezdtek hajtani. Szoros letámadásuk újabb gólt eredményezett: középpályán veszítettek korongot a szeredaiak, a palánktól középre becenterezett pakkot Somogyi a hosszú felsőbe bombázott (1-4). Pár perc erejéig ismét feltámadtak a csíki remények, a helyzetek azonban kimaradtak, így aztán megint a vendégek akarata érvényesült: technikai kisbüntetés miatt emberhátrányba kerültek a hazaiak, a miskolci legénység pedig körbepasszolgatta a kaput, az üresen maradt embert (Hajós) megtalálta a korong, így szépségdíjas gól kerekedett ki belőle (1-5). Nem sokkal később a másik oldal is hátrányra volt kényszerítve, ezúttal pedig a hazaiak is tudtak élni a lehetőséggel: a mai napon sokszor lassúnak és görcsösnek titulált Mikéska komótos mozgásával elindult befele, védőit egyszerű cselekkel kifektette, a kapu előtt tüzelt, a kipattanót pedig addig kotorta, amíg be nem vánszorgott a vonal mögé (2-5). 

A záró harmad ismét csíki fölénnyel kezdődött. Megpróbálták a lehetetlent és sokszor megszorongatták a miskolci védelmet, viszont 2 az 1 ellen sem tudták legyőzni Adorjánt. A kontrákra épült miskolci offenzíva útjába rendre Ruczuj állt, aki több alkalommal is bravúrral tartotta a a lelket csapattársaiban! A fáradt hazaiak végül beletörődtek sorsukba és visszavettek a tempóból, de a lényegi kérdéseken nem változtatott már ez a játékrész.

Becsületükre legyen mondva, tisztelettel küzdöttek és harcoltak fiaink! A kis orosz "különítmény" sem muzsikált rosszul, viszont érződik a kulcsemberek hiánya, ez pedig megpecsételi a csapat játékát és erőnlétét. Szebb holnapot!

Mestermérleg
Geréb István, HSC Csíkszereda: „Miskolc frissebb volt, akik ellen a mérkőzés egy bizonyos szakaszáig bírtuk a lépést. Három nagyon jó soruk van: a kanadaiak, a tavalyi újvárosiak, illetve a hazaiak. Személy szerint annak örvendek, hogy a fiúk a körülményekhez képest tisztességgel helyt álltak. Hiszek benne, hogy a két orosz srác is jobban beilleszkedik és következő mérkőzéseken többet tudnak majd segíteni”.

Mayer Péter, DVTK Jegesmedvék: „A támadó játékunk vitán felül nagyon veszélyes volt az egész találkozó során. Néha át is estünk a túloldalára. Ellentámadásokból a meccs sok időszakában nagyon veszélyes volt a hazai csapat. Volt egy nagyon jó kapusteljesítményünk, illetve a speciális játékunk – előnybe és hátrányba – során egyértelműen a magunk javára tudtuk fordítani a meccset, ami gólokban is megmutatkozott. Összességében megérdemelt a győzelmünk. Ez munka nélkül nem jött volna össze”.

HSC Csíkszereda - DVTK Jegesmedvék 2 - 5

Gólszerzők: Kropotin és Mikéska, ill. Dudas 3, Somogy és Hajós

Pénteken és szombaton a HSC Csíkszereda jégkorongcsapata a román bajnoki címvédő Galaci Dunare otthonában vendégeskedett, ahol az első napon 6–3-as, míg a másodikon 5–4-es vereséget szenvedett. Igaz utóbbit csupán hosszabbítás után veszítette el.

Ma és holnap újabb két fontos mérkőzés vár a csíki fiúkra. Ma a MOL Liga címvédője a DVTK Jegesmedvék, míg holnap a Debreceni HK érkezik a Vákár Lajos Műjégpályára.

A hétvégi mérkőzéseket, illetve a két MOL Liga találkozóról Geréb István vezetőedző beszélt:

„A két galaci meccsre alig háromsornyi játékossal tudtunk elutazni. Többen sérüléssel küszködnek, ami miatt nem tudták a meccseket vállalni. Mihály Ede és Antal Zsombor eleve sérülten álltak fel, míg Oleg Blagoj az első meccsen lesérült. Így minőségi és mennyiségi különbség is kialakult a két csapat között. Ennek ellenére a fiúk mindkét találkozón 150 százalékot nyújtottak, de ez csak egy pontra volt elég. A szív és az akarat megvolt. De ne felejtsük el, hogy a Galacnak egy MOL Liga szintű csapata van. Most következik két nagyon nehéz MOL Liga meccs, amelyen igyekszünk tisztességgel helyt állni és a lehető legjobban megnehezíteni az ellenfelek dolgát. Reméljük, hogy az új játékosoknak is sikerül a papírjait intézni és be tudjuk majd dobni őket is. Nagy szükség van rájuk, hiszen csak a meccs előtt válik el, hogy sérültjeink közül kik tudják vállalni a játékot”.

Ma és holnap is egyaránt 19 órától kezdődnek a találkozók.

Darvas Attila, sajtóreferens

Két román bajnoki mérkőzést játszik pénteken, illetve szombaton a HSC Csíkszereda jégkorongcsapata. Az ellenfél a román bajnoki címvédő Galaci Dunarea lesz, ráadásul idegenben. Több játékosnak kérdéses a játéka, de érkezett egy cseh kapus, illetve egy szlovén hátvéd.

Újabb nehéz napok elé néz a HSC Csíkszereda jégkorongcsapata, amely pénteken és szombaton a román bajnok Galaci Dunarea vendége lesz. A csíki csapat sokrétű problémával küszködik, amely hova tovább tornyosodik. Papp Szabolcs, Péter Róbert, illetve Molnár Zsombor sérülését követően Kyle Heffernan, Mihály Ede és Molnár Zoltán sem tudja vállalni a hétvégi meccseket. Ha ez nem lett volna elég, több játékosnak egészségügyi problémája van, amelytől függetlenül megpróbálják vállalni a játékot. A HSC vezetősége meg is próbálta elhalasztani a két hétvégi meccset, amelybe nem egyezett bele a román szakszövetség.

De nemcsak rossz hírek vannak. Két új játékos igazolt Csíkszeredába. A 25 éves cseh Marek Peksa személyében új kapus csatlakozott a kerethez. A kapus különböző cseh, illetve a szlovák bajnokságokba pallérozódott. Celjéből Csíkszeredába tette át székhelyét Ziga Kuzman. A 23 éves szlovén hátvéd a HK Maribor neveltje, amellyel szlovén bajnokság mellett az osztrák második ligába játszott. A korosztályos válogatottakat végigjárta. A két játékos már alá is írta szerződését.

A két új igazolás mellett öt MHL-es múlttal rendelkező orosz játékos is csatlakozott a kerethez, akik egyelőre próbajátékon vannak

                             Darvas Attila, sajtóreferens

Szezonkezdő mérkőzésre került sor vasárnap késő délután a Vákár Lajos műjégpályán. A rossz 5-4-es széria a fővárosi alakulattal szemben arra hívta a kilátogatókat, hogy sikerül kijavítani a hibákat.

Rendhagyó módon kezdődött a találkozó. hiszen előbb a csíki ikon, Gál Sándor rövid visszavonultatására és búcsúztatására került sor. Nem indult csendesen a találkozó, rögtön az elején egy kettős emberhátrány kapott az ölébe a csíki csapat, amelyet csak félig sikerült kivédekezni, így előnybe kerültek a vendégek.A Bíró Tamás-Roczanov Dezső ökölpárbaj csigázta fel a hangulatot, végső győztest azonban nem hirdettek, hiszen mindkét fél rendesen odatette a csontot. Nem sokkal később már fordult a kocka és a hazaiak voltak kettős emberfórban, végül a nyáron érkező Heffernan-testvér passzából Shane be is ütötte a pakkot. De hogyha ez nem lett volna elég, újabb kettős emberelőnybe kerültek a hazaiak, ebből pedig már a vezetést is megszerezték: a körbejáratott korong végül középre került, ahol Mihály érkezett és kegyetlenül kilőtte a hosszú sarkot. A harmad hátralevő részében mindkét csapat előtt adódtak még helyzetek, Ruczuj azonban többet kellett nyújtózkodjon.

A második harmad szintén iramosan indult, főleg a vendégek részéről. Percek alatt kiegyenlítettek a vendégek, egy középen, teljesen üresen érkező játékos lövésére Ruczuj nem volt felkészülve. Vérszemet kaptak a budapestiek, beszorították a hazaiakat, a szédítő passzolgatások után pedig Hayes már meg is fordította az állást. Felébredtek a csíkiak is, Kyle Heffernan beleért egy középre érkező passzba, Bálizs helyezkedése azonban kiváló volt.Egy Bálizsról kipattanó lövés máris ellentámadást eredményezett, a rosszul visszazáró hazaiak közül csupán egy valaki tudott visszajönni, a három támadó pedig őt igen, de a fiatal hálóőrt már nem tudta becsapni. A székely alakulat is becsületesen harcolt, emberelőnyben egy lecsorgó korong még a gólvonalon is végiggurult, a szerencse azonban nem fújta be. Nem késett az újabb csapás csíki szempontból: két védőjátékos is támadta a korongot birtokló Klempát, az érkező Olson pedig könyörtelenül kihasználta, hogy senkit nem kell átvernie. Megelégelték a hazaiak a hátrányt, támadást támadásra építettek, de Bálizs egyszer sem adta meg a lehetőséget a felzárkózásra. Ráadásul egy kapu mögül visszatett korongot újból a vendégek értékesítettek Hayes révén.

Az utolsó felvonásra már csak a tisztes helytállás maradt mint egyetlen mentsvár, de Mikeska "hálószaggató" gólja reményre csalta az arcokat. Sok volt a huzavona, hogy bent volt vagy sem, a bírók végül gólt ítéltek. Három perccel később a Heffernan-testvérek végere összejött egy elsütött "poén": Shane passzát Kyle irtózatos erővel a rövid felsőbe helyezte. Erre már volt pár keresetlen szava a budapesti egyesületnek is, amely végül percekig álló játékba egy kapucserébe (!) torkollt. A gól azonban maradt, így izgalmas hajrá elé nézett a szép számú nézősereg. A vendégek, igazságtalansággal felvértezve nem hagyták a véletlenre a dolgot, egy középről érkező fonákra Ruczuj nem tudott visszazárni, így ismét két gólos volt az előny. Visszajöhettek volna a fiúk ismét, hiszen zörgött a "új" háló is, magas bot miatt azonban érvénytelenné lett kikiáltva. A végén a széteső hazaiak újabb gólt kaptak, egy megpattanó lövésbe már nem tudott beleérni a hálóőr.

Összességében eseménydús, végeredményben pont nélküli találkozón van túl a csíki közönség és csapat, de van küzdeni akarás a fiatalokban, tehát biztatni őket ezentúl még jobban!

HSC Csíkszereda - MAC Budapest 4 - 7 (Kyle Heffernan, Mihály, Mikeska és Shane Heffernan illetve Hayes 4, Schmál, Olson és Nagy)

Nehéz napok elé néz a HSC Csíkszereda jégkorongcsapata, amely öt nap leforgása alatt négy találkozón kell pályára lépjen. Két román bajnoki, illetve két MOL Liga találkozó van műsoron. Előbb Karcfalván a Steaua ellen kell bizonyítani, míg vasárnap és jövő kedden a MAC és a Brassó következik. Ráadásul az újonc MAC ellen saját szurkolói előtt kell helyt állni.

Kezd besűrűsödni a HSC Csíkszereda jégkorongcsapatának programja, ez nem is csoda, hiszen két fronton kell helyt állni folyamatosan. Míg a múlt héten csupán MOL Liga meccsek szerepeltek műsoron, addig az előttünk álló hétvégén már román bajnoki találkozók is lesznek.

A Geréb István és Nagy Béla edzők által felkészített csíki fiúk pénteken és szombaton a Bukaresti Steaua vendégei lesznek. Igaz sokat nem kell utazni, hiszen a „bakák” ideiglenes otthona továbbra is a csíkkarcfalvi műjégpálya. A Steaua már a múlt hétvégén lejátszott két bajnoki meccset a Brassói Corona ellen, amely végén osztozkodtak a pontokon. A HSC pedig három MOL Ligás meccsen van túl, amelyeken a fiúk tisztességesen helyt álltak.

A két román bajnoki után egyből MOL Liga meccs lesz. Vasárnap a MAC érkezik Csíkszeredába, akik már nem ismeretlenek, hiszen legutóbb hétfőn mérte össze tudását a két csapat. Akkor az újonc 3–2-es győzelmet aratott. A visszavágás lehetősége fenn áll, de ehhez a fiúk nagyon okosan kell takarékoskodjanak az erejükkel a pénteki, illetve a szombati páros találkozón. A MAC elleni meccset követően lesz egy szabadnap, majd kedden jöhet az első erdélyi rangadó a Brassó Corona ellen, idegenben.

– Edzőként is nehéz felkészülni az előttünk álló öt napra, nemhogy a játékosoknak. Én is kíváncsian várom, hogy a csapat miként veszi az előttünk álló feladatokat. A magyarországi kollégáim véleménye szerint képtelenség lesz ezt a programot végigvinni. Én viszont bízom benne, hogy sikerülni fog. Hosszú távon a jelenlegi kerettel nem tudjuk végigcsinálni, de reménykedünk, hogy hamarosan csatlakoznak az új játékosok és akkor a terhelés jobban elosztódik. A csapat jól fel van készítve fizikailag. Nem nagyon lehet prioritási sorrendet felállítani a négy mérkőzés között, bár a MOL Liga fontosabb számunkra. Már csak abból kiindulva, hogy Magyarország a világelitbe tartozik. A két Steaua elleni mérkőzés után egy borzasztóan nehéz meccsünk lesz a MAC ellen. Bízom benne, hogy egy sikeres hétvégénk lesz. Minden meccsünkön ugyanazzal a kerettel fogunk kiállni. Megtörténhet, hogy egy-két korábbi hokis visszatér, de nem tudom, hogy mennyire tudnának rajtunk segíteni – fogalmazott Geréb István vezetőedző.

Hétvégi hokiműsor

MOL Liga: péntek: Újpest – Fehérvár AV19 (19), Dunaújvárosi Acélbikák – DVTK Jegesmedvék (19.15), Ferencváros – Debreceni HK (20);

vasárnap: Fehérvár AV19 – DVTK Jegesmedvék (18.30), HSC Csíkszereda – MAC Budapest (18), Debreceni HK – UTE (19.30), Ferencváros – Acélbikák (20).

Román bajnokság: péntek: Steaua – HSC Csíkszereda (17.30), Galaci Dunarea – Brassói Corona (19);

szombat: Steaua – HSC Csíkszereda (17.30), Dunarea – Corona (17.30), Progym – Sportul Studentesc (17.30); vasárnap: Progym – Sportul (11.30).

Darvas Attila, a HSC sajtóreferense

Tisztelt, jégkorong szerető közönség!

A sportban mindig vannak hullámvölgyek, sikerek, kudarcok, jó és rossz eredmények egyaránt. Az idei szezonra többnyire egy fiatal, dinamikus, győzni akaró, szívvel lélekkel játszó csapatot sikerült felépíteni, olyan játékosokkal, akiknek már kis srác korukban az volt az álmuk, hogy valamikor a nagy csapatban játszanak, ezért rengeteg időt, energiát fektettek munkába, edzésbe és elérkezett az ő idejük is.

Nem a legrutinosabb, legtapasztaltabb, hanem a legnagyobb szívű játékosok öltik fel az immáron több mint 85 éve, kultúránk, hétköznapjaink részévé vált Csíkszeredai Sportclub mezét, hétről hétre napról napra.

Ezért arra kérek mindenkit, lányokat, fiúkat, hölgyeket, urakat, unokákat, nagyszülőket, hogy jöjjenek minél többen ki a mérkőzéseinkre, szurkoljanak együtt, az eredménytől függetlenül annak a fiatal, lelkes gárdának, akiket csak úgy szeretünk, ismerünk, tisztelünk, hogy Sportklub Csíkszereda! Hadd érezze az ellenfelünk, hogy mi vagyunk itthon, ez a csarnok, ezek a játékosok, ez a csapat a mienk.

Tisztelettel Geréb István a Sportklub vezetőedzője!

A napokban megjelent, EBEL-ben szereplő csapatok sikerességét vizsgáló cikk apropóján felbuzdulva kíváncsi voltam, mi a helyzet a Mol Ligával ilyen tekintetben. Lassan körvonalazódnak az erőviszonyok és a továbbjutók is, a rövid összefoglaló pedig az eddig történteket próbálja számokban kifejezni.

A teljesség igénye nélkül kijelenthető, hogy egyetlen mérkőzésen sem borítékolható a hazai- vagy vendéggyőzelem, ezáltal pedig változatosnak és kiszámíthatatlannak tartják a bajnokságot határon innen és túl. Evezzünk előbb hazai vizekre: a csíkszeredai csapat siralmas idei teljesítménye nyomán nem található az élbolyban, de még így is van olyan adat, amelyben kiemelkedő. A harmadokra lebontott győzelmek sorában sereghajtók vagyunk a szerény 19-el, az FTC 22-őt, az UTE pedig 23-at számlál. Az Érsekújvár már 30-nál tart, az újonc Debrecen 31-nél, a dobogó alsó foka a Brassóé 33 megnyert harmaddal. Második a Dunaújváros 34-el, abszolút első pedig a Miskolc 43 harmadnyi elsőséggel hatvan perc letelte után. A döntetlen nem kevesebb, mint 82 alkalommal fordult elő harmadonként.

A harmadokra lebontott győzelmi arány a  táblázatban százalékban is megjelenik (kék szín=legsikeresebb, piros szín=leggyengébb), viszont egy-két számadat nem pont a leghitelesebb, hiszen nem ugyanannyi mérkőzést játszott minden csapat. Kiemelendő, hogy a mérkőzések elején nagyon jól teljesítünk (karöltve Brassóval és Dunaújvárossal), utána viszont egyik csapatnál sem tapasztalható visszaesés lépik fel és emiatt bukjuk el sorra az összecsapásokat. A jelenlegi listavezető Dunaújváros kiegyensúlyozottan teljesít a mérkőzések során, ahogyan az érsekújvári és a miskolci alakulat is (utóbbi nagyon is megnyomja a mérkőzés második felét). A brassói gárda a közbeeső játékrészben gyengébb valamivel, a Debrecen teljesítményének görbéje pedig a második és utolsó harmadra fókuszál. Az UTE az összecsapások második játékrészében teljesít kiemelkedően, a Ferencváros pedig a végére tud igazán beindulni. Fontos megjegyezni, hogy a hosszabbításos, illetve büntetőlövésekkel eldőlt mérkőzések (összesen 24) külön kategóriába kaptak besorolást, ahol az UTE 3 vereség mellé 1 győzelmet számlál, az FTC és a Debrecen ugyanúgy 3 vereséget és 2 győzelmet tud felmutatni. Ebben a tekintetben a legrosszabb arányt a Brassó tartja, aki 60 perc letelte után már nem tud kellőképpen koncentrálni: 7 vereség mellett csupán 2 győzelmet arattak eddig. A Dab. Docler inkább rendesen játékidőben szereti letudni összecsapásait, hiszen három időn túli mérkőzésen 2 győzelme és 1 veresége van. A HSC-sek helyzete nem a legjobb, de a tabellát tekintve nem is a legrosszabb: 4 győzelmük mellé 3 vereség is kijutott az erdélyieknek. Az Érsekújvár erejét tekintve kétség sem férhet kitartásukhoz, ugyanis 5 győzelmet számlálnak és csupán 2 vereséget, a Miskolc viszont itt is listavezető: 6 győzelem és 2 vereség a mérlegük. 

Csupán kuriózumként, voltak olyan összecsapások, ahol valamelyik csapat mindhárom harmadot megnyerte. Ezekből a Miskolc 3:0, 3:0 és 1:0-al előbb lenullázott minket, majd 3:0, 2:0 és 4:1 után, illetve egy másik alkalommal 1:0, 1:0 és 4:0-t követően hazaküldték az UTE-t, de otthonában is verték már tönkre az újpesti torna klubot (0:2, 0:2 és 0:3). Nem kímélték a Dab-ot sem, 3:0, 2:0 és 1:0-ás harmadokat követően kulloghattak haza az újvárosiak. Kijárt még nekünk is egy pofon náluk (1:0, 2:0, 3:1), de az újonc csapatnak is volt már igazi nagy fogása: 2-7 az UTE ellen 1:3, 0:2 és 1:2-t követően.

„Nagyszerű” magyarországi túráinkat megemlítendő, nemrég mi sem jöttünk el mosolyogva Debrecenből (2:1, 2:1, 4:0), de a Dunaújváros is brillírozott már (UTE ellen 5:0, 1:0, 1:0), csakúgy, mint a Brassó (Debrecen ellen 2:0, 3:0, 2:1 és FTC ellen 0:1, 0:2, 0:2). Az Érsekújvár is elkapta a brassóiakat egy alkalommal a Cenk alatt: 2:3, 0:1 és 0:3 után abszolút győztesek lettek. Két gólszegényebb meccsre került eddig sor: csupán egy pár gól döntött a Dunaújváros-Érsekújvár rangadóján és az FTC-Miskolc összecsapásán.

Sok van még a végéig, kitartást a csapatoknak és szorgos pontgyűjtögetést!

Légiósokkal újratöltve, pontszerzést követően várta soron következő hazai fellépését a HSC Csíkszereda. Aktuális ellenfelük a miskolci macik csapatában testesült meg, akik hozzáértésüket és győzni akarásukat már nem egyszer bizonyították.

Szép számú nézősereg előtt vette kezdetét az összecsapás, ahol a kezdeményezés a hazai oldalon erőteljesebbnek bizonyult. Ennek ellenére mégis a vendégek szereztek vezetést, a 4. percben egyenlő létszám mellett Raitums kapus éppen az első löketeket hárította hárította a Vákár csarnokban, amikor egy lecsorgó Roczanov elé pattant, aki nagy kínok közepette, de csak bekotorta a korongot a hálóba. A dolgok a továbbiakban sem alakultak túlságosan kedvezően a csíkiak számára, támadásaikat rendre elpuskázták, a miskolciak viszont egy újabb támadás végeztével a hálóba találtak: a bal oldalon elkorcsolyázó Cohen középre tette vissza a pakkot, az üresen érkező Dudas pedig rögtön bombázott, a pakk pedig a hosszú alsóban kötött ki. A védhetetlen löket után több gól már nem született az első harmadban, igazából egyik csapat sem tudott komolyabb helyzetet már kidolgozni.

A közbeeső játékrészre sikerült Dreberg mesternek felráznia csapatát, akik sokkal erőteljesebben és hatásosabban próbálták két vállra fektetni ellenfelüket. alig néhány perc elteltével beért a gyümölcs, hiszen Bors távolról meghelyezett lövésénél Bálizs tehetetlen volt, csak asszisztálni tudott a hosszúba érkező lövésnél. Nem akarták a vendégek magukra húzni a házigazdákat, nem fogta meg őket a gól és próbáltak újból betalálni. A mérkőzés felénél ez össze is jött nekik: Cohen szökött meg ismét, hosszan indította Beczét, akiről lemaradt Bors, a gyergyószárhegyi legény pedig közelről, estében ütött el a pakkot, az pedig épp egy korongra való helyen csorgott be Raitums ketrecébe. A csíkiak úgy játszottak tovább, mintha nem lennének két gólos hátrányban, nagyon megküzdöttek a pakkért, Heffernen pedig ordító ziccert hagyott ki. A miskolciak is veszélyeztettek, hiszen kapuvasig is eljutottak, de összességében kijelenthető, hogy az idei szezon egyik legiramosabb és leghajtósabb harmadát produkálta a csíki egyesület. És ha nem lett volna ez elég, szépíteni is tudtak az eredményjelzőn! Újból Heffernen került helyzetbe, passzt kapott a kék vonalnál, lelódult a kapu irányába, védője nem tudta tartani a lépést vele, ő pedig fonákkal, Bálizs alatt talált a ketrecbe. A gyönyörű szólógól a második harmad utolsó találata volt, így joggal reménykedhetett minden kilátogató a pontszerzésben.

Az utolsó harmad azonban teljesen a visszájára fordította a mérkőzés képét. Ismételten jobban kezdték a harmadota házigazdák, egy emberelőnyös fórban pedig Spady azonnal rátüzelt, a lövésbe pedig Heffernen sikeresen ért bele, így Bálizs már hárítani nem tudott. Minden kezdődhetett elölről, ennek a levét pedig a csíkiak itták meg. A felfokozott hangulat nem tett jót a meccs képének, a magasabb sebességfokozat könyörtelen belemenéseket eredményezett, a bírók pedig több egyértelmű szabálytalanság fölött is hanyag módon tekintettek el. Egy alkalommal a csíkiak egyik játékosa meg is sérült, szó szerint a vérét adta az ütközés következtében, a csíkos úriemberek pedig még ezt sem torolták meg. Helyzeteket mindkét gárda alakított ki, Heffernen pedig harmadik alkalommal is egy az egy ellen mehetett Bálizs ellenében, a hálóőr viszont ez alkalommal jól össze tudta zárni lábait. A hosszabbításban már látszott a csíki fáradtság, gól azonban nem született, így az utolsó paragrafust került elő: a büntetőlövések kell, hogy döntsenek a pontok sorsáról. Raitums eszén Dansereau és nagy sajnálatunkra Becze is túljárt, míg tőlünk Salonen és a ma nagyon aktív Heffernen nem tudta becsapni Bálizst, így keserű szájízzel, de csak egy pontot sikerült ellopni a Jegesmedvéktől.

Ha holnapig kitart a ma látott átütőerő, van keresnivalónk a Dab ellen is! Fel a fejjel, szépíteni kell holnap, nem mellékesen pedig szurkolni a lelátón!  

HSC Csíkszereda - Miskolci Jegesmedvék 3-4 bü. (Heffernen 2, Bors illetve Roczanov, Dudas, Becze és Dansereau)

...a székely hagyományokat előtérbe helyezve (ilyenkor télvíz idején, de nem csak), az első harmad utolsó perceire érkeztem meg. Ekkor már egy gólos előny dédelgettek a csíki fiúk a Mol Liga címvédője ellen vasárnap este. Az egy nappal korábbi megsemmisítő vereség után nem volt kérdés, hogy a kategorikus győzelem reményében léptek pályára az érsekújváriak. 

A szünetet követően felkerestem jól megszokott helyemet, a szezonok óta ugyanazon a helyen ülő szomszédomtól pedig érdeklődtem: mennyire reális a vezetésünk? Nem tudott meggyőzni, miszerint egy jó meccsre toppantam volna be. Erre aztán a második harmadban azonnal rácáfoltak a csapatok. Az Érsekújvár iramosabbra vette a tempót, így aztán az első percben egy Ruczujról kipattanó korongot Hurtaj csak bepasszolt a kapuba. Ébredezni kezdtek a hazaiak is, nekiestek ellenfelüknek, aminek meg is lett az eredménye: egy támadás végeztével sikerült is a hálóba találni, a bíró elvtársak azonban szabálytalannak ítélték meg a találatot (sokak lennének kíváncsiak a magyarázatra, mert érthetetlen, hogy miért nem adták meg!). Nem hagytak alább a fiúk, érezték, hogy itt még meg lehet fogni a meccset: Bíró Tamás ziccerét bravúrral védte Krajcovic. Egyenlő partnerekké váltak a vendégek is, hiszen három-négy alkalommal is ordító helyzetek maradtak ki mindkét oldalon. Nagy volt a hajtás, pihenni pedig nem volt idő.  A harmad közepén aztán csak megzörrent az egyik háló, nagy örömünkre ez az érsekújvári volt: nagy összjáték végén a középen érkező Farkas lövését a hálóőr már nem tudta hárítani. A vezetés minimális tudatában még jobban felpörögtek az érsekújváriak, amit a csíkiak már nem igazán tudtak lekövetni. Bíró Gergő hősiesen kiállt csapattársáért egy ellentámadás során, Baron lett volna az ökölvívő társa, de a bírók nem hagyták érvényesülni a vitézkedő legényeket. A hazaiak aztán teljesen lebénultak, hiszen egy kettős fór alatt csupán egy alkalommal tudtak kapura lőni, ami egy amatőr csapat esetében is kevés lenne...Talán itt törött bele a bicskája a mai összecsapásba a HSC-nek, hiszen a következő emberelőnyt már az Érsekújvár gólra tudta váltani, az adogatást követően a középen érkező Hurtaj Ruczuj lábai között duplázott.

Az utolsó játékrész elején rögtön egy nehezen érthető 2+2-őt kapott Bíró Tamás. A négy perc előny egy Mol Ligás címvédő számára aranyperceknek számít, kiváltképp ha ez a csapat az Érsekújvár: a kiállítás derekán egy megpattanó lövés irányt változtatott, a korongot pedig a kapu előterében helyezkedő Caladi fonákkal kotorta a hálóba. A mérkőzés során először vezettek a vendégek, a csíkiak pedig görcsösen próbálták visszaszerezni a kezdeményezést. A kontrákra építettek a vendégek, így aztán még egy kapuvasat is sikerült összehozniuk, az túloldalon viszont az egyenlítő találat csak nem érkezett. Aztán jött a slusszpoén, hiszen Papp veszítette el botját a középpályánál, a hamar feleszmélő vendégek rávezették támadásukat Ruczujra, az egyedül hagyott Podstavek pedig két gólos előnyt épített ki csapatának. A hajrában a csíki kapu üresen tátongott, az egyel több játékosszám és az emberelőny sem hozta meg a várt eredményt (ehhez hozzájárultak a vendégek is, hiszen az ilyenkor idegölő, de annál hatékonyabb és okosabb korongtartást helyezték előtérbe), így az utolsó percekre alig maradt izgulnivaló.

Nagyon kihajtották magukat a fiúk, jól fog jönni a pihenő. Más kérdés, hogy ennek ellenére veszítettek, szintén más, hogy korábbi, Csíkban légióskodók vertek meg bennünket, megint más, hogy Csomortáni ismételten nem lett a közönségkedvenc...

HSC Csíkszereda - HC Nové Zámky 2-4 (Salonen és Farkas, illetve Hurtaj 2, Caladi és Podstavek)

A vasárnap esti, Érsekújvár elleni mérkőzés a tévés közvetítés miatt az előzetesen ismert 18 óra helyett 19 órakor kezdődik.

Mosolygós edzés

Vigyorgó emberek kavalkádja fogadott a Vákár Lajos Műjégpályán csütörtök délelőtt. A HSC edzésének közepére toppantam be, a fiúk épp akkor Gál Sándor köré gyűltek, aki valószínűleg egy új taktikai módszert szeretett volna viszontlátni a jégen. Ötlettelen tekintetek és a mellébeszélések a "hátsó sorokban" - megnyugtató, hogy ezek helyett a koncentrálás és a megbízott mesterre való figyelés volt jellemző a csapatra. Teljes értékű munkát végzett Mihály, Satek és Trancă is, aztán a csatárok és a hátvédek külön-külön végezték a stratégia rájuk eső részét. Öröm volt látni, hogy a fiúk nagyon közvetlenek egymással, viccelődnek, heccelik egymást, sőt, a finn légiós sem veszett el közöttük: a sorukra várva társalogtak vele. A tréning végeztével Erick Sapdyval, a csapat kanadai idegenlégiósával volt rögtönzött találkozóm. A felénk ritkán tapasztalható, de annál kellemesebb közvetlenséget és barátias hozzáállást, illetve a tökéletes amerikai akcentust egész beszélgetésünk alatt nem tudtam megunni.

- Hogyan kezdődött a te történeted? Mikor ragadtál először hokibotot?

- Nálunk, Kanadában, igazi vallási fanatizmussal ér fel a hoki, mint sport. Emlékszem, hogy 3-4 éves koromban ámulattal figyeltem a játékosokat, aztán 5-6 éves koromban kezdtem el játszani. Addig senki nem volt a családban, aki a jégkorongot, mint sportot űzte volna, de most már kétségkívül az egész családom óriási hokirajongó.

- Hallottál már korábban is a romániai jégkorongról?

- Igazából tavaly hallottam már, de inkább a nemzetközi bajnokságról, a Mol Ligáról. Tudtam, hogy romániai, magyarországi és szlovákiai csapatok is játszanak itt, de a tudásom ennyiben ki is merült.

- Ki vagy mi segített abban, hogy végül aláírtál a csíkszeredai csapathoz?

- Az ügynököm, aki Vancouverben él, de tulajdonképpen német nemzetiségű, idén nyáron szólt, hogy van egy ajánlatom a tengerentúlról. Úgy gondolta, érdemes megfontolni és belevágni az európai kalandba, így aztán hamar eldőlt, hogy az idei szezontól már itt fogok játszani.

- Hogyan látod a csapat idei teljesítményét?

- Őszintén? Csalódást keltő. Amikor ideérkeztem, volt néhány kitűzött célunk, a legelső a Románia-kupa elhódítása volt. Ez sikerült is, ami nagy élmény volt számomra.  Azóta viszont nem igazán sikerül úgy teljesíteni, ahogy szeretnénk. Nehéz helyzetbe kerültünk a hazai pontvadászatban is, a Mol Ligában mindenképp el szeretnénk érni a playoffot, tehát a feladat adott. A tegnap esti győzelem (szerk. Brassó ellen) sokat segített abban, hogy helyreálljon az önbizalmunk. Remélem, hogy a csapat újból megtalálja a győzelem útját. Azt viszont mindenki el kell fogadja, hogy idő és türelem kell, amíg teljesen helyreáll minden a csapaton belül.

- Kétségtelen, hogy az elmúlt hetekben te voltál az egyik legjobban teljesítő, nem voltak hullámvölgyeid. Te hogyan látod a saját teljesítményedet?

- Az tény, hogy az utóbbi időben tényleg jól ment nekem. Sikerült megtalálnom a megfelelő helyemet a csapatban, sikerült beilleszkednem. A pontjaim számát is sikerült gyarapítanom, de mindenek felett az az elsődleges, hogy a csapatnak jól menjen a játék. Tudom, hogy ha minél több pontot szerzek, annál jobban fog teljesíteni a csapat is. Az egyéni érdekek nem fontosak, mindig a maximumot akarom hozzátenni a játékhoz. 

- Személy szerint már a szezon elején láttam, hogy a te stílusod eltér a többi hátvéd mentalitásától. Sokkal inkább fejjel, mintsem erőből játszol.

- Igen, ez így igaz. Először is hozzá kellett szoknom ahhoz, hogy itt, Európában, a pályák méretei nem az amerikai standardokkal talál. Jóval többet kell korcsolyázni, ezáltal több hely nyílik a támadások kialakítására is. Aztán az évek során megtanultam, hogy hátvédként a nyugodtság és a helyzetfelismerés a legnagyobb erények, amelyekre szükségem van. A gyors döntéseket is meg kell fontolni, hiszen egy apró tévedés és máris gólt kapott a csapat a te hibádból. Egyszerű a taktikám: mindig próbálok az aktuális ellenfél fejével gondolkodni, például azt próbálom felmérni, hogy merre fog kimozdulni, melyik irányból nem tud már veszélyeztetni.Sokkal több önbizalmat nyerek ezáltal, bátrabban, de megfontoltabban és felszabadultabban tudok játszani.

- Milyen elvárásaid vannak az idei szezontól csapat és egyéni téren?

- Ahogy már említettem, a Mol Liga rájátszásába mindenképp be szeretnénk kerülni. Ehhez a következő meccsekre nagyon össze kell kapjuk magunkat, hiszen a hatodik hely messze van, de még mindig nem elérhetetlen. Egyénileg a legjobb tudásom szerint szeretném segíteni a csapatot, a hozzáállás nagyon sokat lendít ebben, úgyhogy remélem továbbra is sikerül legalább úgy teljesíteni, mint eddig.

Élet-halál harcra készült a csíki alakulat a brassói vetélytársak ellen. Ugyanis a román bajnokság alapszakaszában történő megbotlások oda vezettek, hogy már csak a matematikára és a szerencsére bízhatta továbbjutási esélyeit a honi gárda. 

Abban a tudatban, hogy ha ma veszítenek, búcsút inthetnek a román bajnokságnak, lendülettel kezdték a fiatalok a mérkőzést. A hazai kapusokkal felszerelkezve mindkét gárda tudta, hogy rajtuk múlhat talán a mérkőzés sorsa, hiszen a rutin és a mérkőzéshiány nem biztos, hogy jó ómen egy székely derbi előtt. Az első harmadban akadtak ordító helyzetek, a maréknyi szurkológárdák egymást felváltva biztatták kedvenceiket, ami annyiban meglepő csíki szempontból, hogy az utóbbi idők gyenge eredményei ellenére mégsem kongott a lelátó az ürességtől, sőt, még a hangját is megszólaltatta! Ennek ellenére helyzetekben gazdag, gólokban annál szegényebb első játékrészt hozott a mérkőzés.

A második harmadban is ugyanilyen mentalitás vezérelte a csapatokat. Voltak pontatlanságok és farkasordító baklövések mindkét oldalon, de Ruczuj és Fülöp minden alkalommal felülkerekedett aktuális ellenfelén és nem engedett át egyetlen pakkot sem. A harmad végén aztán megtört a gólcsend, a kapu mögött kergetőző játékosok közül Péter Róbert tudta ellopni a korongot, a visszatett pakkra pedig Obsut érkezett, és az az elgondolása, miszerint a hosszúba fog célozni, bejött.

A utolsó játékrészre mindenki előtt világos volt, hogy tévedni már többet nem szabad, gólt azonban könyörtelenül szerezni kell. Mintha lemásolták volna a brassói gólt a csíkiak, úgy tálalt Bíró Tamás Gecse elé, aki szintén a hosszúba helyezett. Minden kezdődhetett elölről, egészen négy perc erejéig. Hiszen az ötödik perc derekán nagy kavarodást okozott egy villámgyors brassói kontra a csíki kapu előtt, a játékosok egymás hegyén-hátán voltak, Ruczuj a földön, aztán mire mindenkinek sikerült korcsolyára állni, Lascăr gólt intett...Na ez aztán kiütötte a biztosítékot rengeteg csíki szimpatizáns körében. A fantomgólt követően saját kapujuk elé szögeztük a vendégeket, egy emberelőnyös helyzet utolsó másodperceiben pedig Bors kapott egy passzt középen, a lövőcselt követően már nem volt elegendő ereje a helyezgetésre, csuklóból eleresztette a korongot, amely aztán mérnöki pontossággal Fülöp könyöke alatt talált utat a hálóba. Újabb brassói szabálytalanság, újabb előny itt! A körbejáratott korong már szédelgett, amikor Nagy nem rátüzelt, hanem keresztpasszt kísérelt meg az új idegenlégiós irányába, ő pedig gondoskodott arról, hogy hatásos legyen első fellépése - gólt akasztott a rövidbe Salonen! Nehéz percek következtek, nem nyugodtak bele a vereségbe és a legfőbb ellenlábas életben maradásába a vendégek, folyamatos nyomás alá helyezték a csíki harmadot. Utolsó mentsvárként a kapust is lehozták mezőnyjátékosra, ám még ekkor is többször adódott csíki helyzet (kétszer sem vette észre az aktuális játékos, hogy üresen tátong a kapu...), mint brassói. Aztán Bíró Tamás megelégelte ezt, a középpályán letámadt, korongot szerzett és bebiztosította a győzelmet.

Rég érzett hasonlót a nagyérdemű Csíkban! Erre nagyon nagy szüksége volt nézőnek, szurkolónak, játékosnak és edzőnek egyaránt! Szép volt, fiúk és kezeket össze a szombati gyergyói győzelemért!

HSC Csíkszereda - Brassói Corona 4-2 (Gecse, Bors, Salonen és Bíró T., illetve Obsut és Fodor) 

A brassói sikeres túráját követően az Újpest Csíkszeredában is kétségkívül a három pontért szállt harcba vasárnap este. A szárnyaszegett csíkiak életben maradásukért küzdöttek, kérdés, hogy ez már a hányadik ilyen túlélőpróba volt...

Komikus jelenettel indult a mérkőzés, hiszen egy félig befújt lest követően a csíkiak leálltak, a vendégek meg úgyszintén, nagy szerencsénkre: nem volt szabálytalanság, másodpercek alatt vezetéshez juthatott volna az UTE. Ezután a meccs tempójára panaszunk nem lehetett, hiszen hajtott mindkét gárda, nagyobb helyzetek mégis Ruczuj kapujánál adódtak, de a fiatal tehetség hárítani tudott minden alkalommal. Egy harmad végi emberelőnyt azonban a hazaiak váltottak csakhamar gólra, a mostanában sikeres időszakát élő Spady eresztett el egy tőle jól megszokott kék vonalast, ami Pleszkán mamutja alatt bekúszott a hosszú alsóba.

A szünetet követően meglepő volt tapasztalni, hogy nem vettek vissza az ütemből a fiúk. Ennek meg is lett a gyümölcse, hiszen a második percben Pojkar tüzelt éles szögből kapura, a lecsorgó pakkot pedig a túloldalon Bíró Ottó találta meg és helyezte a hálóba. A hirtelen ölükbe hulló előny megzavarhatta a hazaiakat, akik sajnálatos módon egy bődületes gólt kaptak, ráadásul emberelőnyben: Elomo szabadított fel, átkorcsolyázott a túlsó térfélre, a középen üresen érkező Durak pedig távolról lőtte ki a hálót Ruczuj válla fölött. 21 másodpercig tartott az egy gólos különbség, hiszen ha a csíkiak már gólt kaptak emberelőnyben, illik szerezniük is: a beszorított vendégeket Nagy csapta be egy átpasszolt koronggal, az érkező Farkas pedig a hosszú felsőbe csuklózott. Az UTE nem nyugodott bele sorsába, hajtani kezdett, de a játékuk is eldurvult a nagy iram következtében. Egy kisebb csetepaté is kialakult, amelyet követően több UTE játékos is a büntetőpadra kényszerült. Nem veszítették el azonban a fejüket a csíkiak, nem adtak indokot és választ a szabálytalanságokra, így pár perccel később kettős fórnak örülhettek. Az emberelőnyös helyzetek hatékonyan kihasznált ünnepén (mert nálunk ritkaság az ilyen...) ki más gondoskodhatott volna arról, hogy a pókháló ne maradjon érintetlen, mint Spady! Így már tetemes előny volt a hazaiaknál. A vendégek kapuscseréje azonban borított minden eddigit, hiszen amelyik csapat eddig szárnyalt, ezután csak mélyrepülésben szaladt bele saját tőrjébe. Ugyanis erőre kaptak a vendégek, Virág Tamás pedig visszahozta a meccsbe az újpestieket. 

A két gólos előnnyel mindenki úgy volt a szünetben, hogy "csak épp az elején el ne aludjunk!". Na tessék, szép álmokat...Három és fél perc alatt egalizáltak a vendégek! Erőteljesen futottak neki az utolsó játékrésznek, egy kapusvasról kipattanót pedig Hegyi vágott a kapuba. A csalódottság még nagyobb méretet öltött, amikor egy percre rá az érthetetlenül üresen hagyott Mihalik győzte le Ruczujt. Minden kezdődhetett elölről, ahol a csíkiak veszélyesebbek voltak mindvégig, gyötörték becsületesen Ágoston kapuját, de változatlan maradt az állás. A fagyoskodó nézők aztán nem kellett sokáig várjanak a hosszabbítás miatt, hiszen alig egy perccel az újrakezdés után Tóth ért bele szerencsésen Lindgren lövésébe, Ruczuj pedig, az első lövésre felkészülten, nem tudott hárítani. Elképesztő, hogy mekkora balszerencse kerülgeti a csapatot, hiszen ma este volt erő, volt küzdeni akarás és eredményesség. De ha nekünk nem sikerül három gólról felállni, másnak majd igen...Ez a szomorú igazság!

HSC Csíkszereda - UTE 4-5 hu. (Spady 2, Bíró Ottó, Farkas, illetve Durak, Virág T., Hegyi, Mihalik, Tóth)

Mestermérleg

Christer Dreberg, vezetőedző, HSC Csíkszereda: ”A harmadik harmad elejét nagyon elrontottuk. Négy perc alatt elveszítettük a kétgólos előnyünket. Tudtuk, hogy keményen beállnak a mérkőzésbe, mégis hibáztunk. Ezután is volt lehetőségünk, hogy gólt lőjünk, de nem jött össze és egy szerencsés találattal elvitték a két pontot. Míg tegnap két rossz harmadot játszottunk és úgy kaptunk ki, addig ma egy kiegyensúlyozott, taktikailag jól megtervezett mérkőzést játszottunk. Elrontottunk 5-6 percet és kicsúszott a kezünkből a három pont. A játékosok keményen és jól játszottak, de ez ma nem volt elég.”

Szilassy Zoltán, vezetőedző, UTE: ”Úgy gondolom, hogy az első harmadban is jól játszottunk öt az öt ellen, de egy fegyelmezetlenségből kaptunk egy gólt. Azt kértük, hogy a második hullámból érkezők jobban figyeljenek. A kipattanókat fizikálisabban kellett volna értékesíteni. A második játékrészben rengeteg kiállítást csináltunk. Nem tudom azt mondani, hogy a bírók rosszul csinálták volna a dolgukat, hiszen én is befújtam volna magunk ellen. Úgy látszik, hogy a hülye is a saját kárán tanul. Ezt meg is bosszulta az ellenfél. A tabella is csalóka, hiszen a HSC a végén van, de komoly lövő potenciál van hátul náluk és ezeket ki is használták. Megkértük a játékosokat, hogy maradni kell öten, hiszen egyenlő létszámban úgy érzem jobbak vagyunk. Ebben a meccsben benne volt a három pont is. A meccs képét tekintve nagy akaraterőről tanúskodtunk, s bizonyítottuk, hogy meg tudunk dögleni egy meccsért. Az az egy hiányérzetem van, hogy buta kiállításokkal hoztuk őket előnybe. Ha ez nincs, akkor meg lehetett volna az újabb három pont is.”

Hazai környezetben volt égető szüksége a pontokra a csíki egyesületnek. Szombat este a Vákárba látogatott a Debrecen, akik eddig egyedüliként voltak kénytelenek úgy megadni magukat a székely szurkolók előtt Csíkszeredában, hogy pontokat vittek volna magukkal. Volt tehát oka a vendégcsapatnak a visszavágásra. 

Szó mi szó, szép iramban vette kezdetét az összecsapás. A hazaiak, megszorítva a pontok hiánya miatt, próbálták átvenni a kezdeményezést, igyekeztek beszorítani a vendégeket. Ez többé-kevésbé sikeres taktikának bizonyult, sikertelennek talán amiatt nem, hogy gólt nem eredményezett. Aztán az első emberelőnyös helyzetet a vendégek váltották gólra: érthetetlen, hogyan maradt üresen Dancsfalvi Kozuch ketrecétől balra, hiszen Sijka passzát senkitől sem zavartatva küldte a rövidbe. A csalódott csíki arcokat nem lehetett félre értelmezni, az eddig sem rózsás helyzetét még kilátástalanabbá tette ez a gól. A harmadban még voltak próbálkozások mindkét oldalon, azonban a másik csíki hálóőr, Tőke sem engedte meg magának, hogy eluralkodjanak rajta a hazaszeretet hívó szavai.

A második játékrész aztán teljesen felforgatta az amúgy is zavaros állóvizet. A hazai támadások rendre elbuktak, hol a kapu közelében sem jártak a lövések, hol csapattársba lőtték bele a pakkot. Ezt már a kilátogatók sem hagyták annyiban, biztatás helyett még mélyebbre süllyesztették a fiúk önbizalmát, ebből pedig egyértelműen a vendégek jöttek ki győztesen. Egy kontra végén Kaszkov elhitette mindenkivel, hogy ő most bepasszol középre, mindenki meglepődésére azonban önzővé vált és Kozuch válla fölött gyönyörű gólt szerzett. A harmadik vendégtalálat már érett, hiszen a pontatlan és zűrzavaros játék teljesen padlóra küldte a hazai erőket, Könczei pedig egyéni szóló végén csuklóból ragasztotta fel a pakkot a vas alá. Jött a taps, de csíki részről! Hiszen bombagól volt, de a hazaiaknak mindez már az utolsó, megvetést imitáló mozdulatsort jelentette.

Az utolsó harmadra mégis maradtak még buzdító torkok a Vákárban, ennek értelmében pedig hamar szépítettek a csíkiak: Curilla helyezett hálómozgató korongot Tőke hálójába. A halovány remény pislákolása azonban csak újabb elpuskázott helyzeteket hozott, igaz, legalább volt amit megtapsolni, hiszen legalább veszélyesek voltak a lövetek. A utolsó szalmaszál is elszakadt aztán, hiszen egy távoli löket a palánkról pattant vissza, történetesen Sijka elé, aki estében, de begyűrte valahogy a pakkot. Az addig sem meggyőző Kozuch már becsmérlő szavak egész tárházáig eljutott a szurkolóknak köszönhetően, talány, hogy miért nem cserélték be Ruczujt már a második gól után...A döbbenetesen gyenge teljesítménytől lesújtott játékosok mégis találtak valami kapaszkodót, egy kettős fórt Spady irgalmatlan  bombával használt ki, az időkérés és a felfokozott tempó pedig magasabb fokozatba tette a csíkiakat. Folyamatosan próbálkoztak és hajtottak, de a vendégek is kivettük a maguk részét ebben a koprodukcióban, hiszen minden valamire való korongot csak előreküldtek, szemmel láthatóan nagyon várták már a végső sípszót. Másfél perccel a vége előtt aztán Molnár Zsombika ért bele egy szerencsés korongba, különbség most már meglepően kevés volt, de annál nagyobbnak bizonyult a végelszámolásnál: nem sikerült egyenlíteni, Kozuch lehozatala sem volt eredményes, így nyertesen hagyták el Vákár Lajos csarnokot a debreceniek. 

Személyes megállapítás, hogy ezt a Debrecent ma verni kellett volna, hiszen egyáltalán nem voltak meggyőzőek. Talán ha mi nem fogjuk ki azt a napot, amikor semmi, de semmi nem megy a hibák folyamatos elkövetésén kívül, most széles mosollyal kellene befejezni ezt a beszámolót. Csak remélni tudom, hogy ilyen napokból csak egy jár még a ligautolsónak is...

Mestermérleg

Christer Dreberg (vezetőedző, HSC Csíkszereda): Nagyon rosszul játszottunk az első két harmadban. Keveset korcsolyáztunk, rosszul passzoltunk, a játék minden elemében rosszak voltunk. A harmadik harmadra felgyorsultunk, ekkor már azt láttam, amit az első perctől kezdve kellett volna játszani. Nem értem, hogy miért játszottunk ilyen gyengén a mérkőzés első felében. Holnap egy új meccs, amelyen az elsőtől az utolsóig úgy kell játszanunk, mint ma a harmadik játékrészben.

Jevgenyij Muhin (vezetőedző, Debreceni HK): Az első két harmadban azt a játékot láttam a fiúktól, amelyet megbeszéltünk. Az utolsó harmadra viszont semmi nem köszönt vissza a tervezettekből. Nagyon gyorsan el kell felejteni a harmadik húsz percet.

HSC Csíkszereda - Debreceni HK 3-4 (Curilla, Spady, Molnár Zsombor, ill. Dancsfalvi, Kaszkov, Könczei és Sijka)

Folytatódnak a jégkorong MOL Liga küzdelmei a közel kéthetes nemzetközi szünetet követően. A HSC Csíkszereda jégkorongcsapata a szünetet követően idegenben veszi fel a harcot. Ha a csíki csapat komolyan gondolja a sorozat rájátszásába való kerülést, kötelező módon pontokat kell hozzon.

Míg a MOL Ligás csapatok számára közel kéthetes pihenő volt a nemzetközi válogatott szünet miatt, addig a HSC Csíkszereda jégkorongcsapatának sűrű volt a programja. A csíkiak négy román bajnoki mérkőzést játszottak a honi bajnokság alapszakaszában. Az eredmények felemásak voltak, amelyek közül leginkább a Bukaresti Steaua ellen elveszített egy pont fáj a legjobban, ami miatt veszélybe került a csapat elődöntőbe való jutása. Matematikailag erre van még esély, de a papírforma szerint erre minimális sansza van Christer Dreberg együttesének.

Ennek fényében pedig marad a MOL Liga, ahol bizonyíthatnak a csíki játékosok. A nemzetközi sorozatban is hadilábon állnak, hiszen 14 mérkőzés után 10 pontja van a kék-fehéreknek. A pontokra tehát égető szükség van, ha a kitűzött célt, azaz a rájátszásba való kerülést, elakarják érni a fiúk.

Christer Dreberg tanítványai hétvégén az Újpesti TE, a Dunaújvárosi Dab.Docler és a HC Érsekújvár otthonában bizonyíthat. Mindhárom soron következő ellenfelével már találkozott idegenben, és mindegyiktől vereséget szenvedett. Sőt, a csapat idegenből csupán egy pontot hozott az idei idényben, az emlékezetes Ferencváros elleni hosszabbításos vereség után. Két soron következő ellenfél szerda este épp egymás ellen találkozott. Az Újpest remekül tartotta magát a Dunaújváros vendégeként, ám végül a hajrát elrontották és 5–3-as vereséget szenvedtek. Az Érsekújvár pedig kedden, hazai környezetben, szenvedett hosszabbításos vereséget a Miskolci Jegesmedvéktől.

Hogy a csapatot mennyire terhelték le a román bajnoki meccsek, illetve, hogy mi várható a hétvégével kapcsolatosan arról Christer Dreberg vezetőedző nyilatkozott.

– A keddi Gyergyószentmiklós elleni mérkőzést követően igyekeztünk átnézni a pozitív és a negatív dolgokat a játékunkban. Elemeztünk. Szokásunkhoz híven egyelőre csak a pénteki, Újpest ellni összecsapásra gondolunk. Nagyon fontos, hogy az Újpest első sorát megfogjuk. Oda kell figyeljünk az Elomo-Mihalik-Tapio hármasra. Nem az fogja befolyásolni a mérkőzés végeredményét, hogy mi játszottunk négy mérkőzést a román bajnokságban. Nem érzem, hogy a csapat fáradt lenne. Ellenkezőleg, a társaság nagyon éhes a sikerre. Ma már edzést is tartunk, majd holnap élesben lehet bizonyítani – jegyezte meg a szakvezető.

A hétvégi műsor

Péntek: Újpesti TE – HSC Csíkszereda (19), Debreceni HK – Brassói Corona (19), Ferencvárosi TC – Dunaújvárosi Dab.Docler (20).

Szombat: Dunaújvárosi Dab.Docler – HSC Csíkszereda (18), Miskolci Jegesmedvék – Brassói Corona (20, Digi Sport 3).

Vasárnap: Debreceni HK – HC Érsekújvár (19), Ferencvárosi TC – Újpesti TE (20).

Hétfő: HC Érsekújvár – HSC Csíkszereda (19), Dunaújvárosi Dab.Docler – Brassói Corona (19.30).