A napokban megjelent, EBEL-ben szereplő csapatok sikerességét vizsgáló cikk apropóján felbuzdulva kíváncsi voltam, mi a helyzet a Mol Ligával ilyen tekintetben. Lassan körvonalazódnak az erőviszonyok és a továbbjutók is, a rövid összefoglaló pedig az eddig történteket próbálja számokban kifejezni.

A teljesség igénye nélkül kijelenthető, hogy egyetlen mérkőzésen sem borítékolható a hazai- vagy vendéggyőzelem, ezáltal pedig változatosnak és kiszámíthatatlannak tartják a bajnokságot határon innen és túl. Evezzünk előbb hazai vizekre: a csíkszeredai csapat siralmas idei teljesítménye nyomán nem található az élbolyban, de még így is van olyan adat, amelyben kiemelkedő. A harmadokra lebontott győzelmek sorában sereghajtók vagyunk a szerény 19-el, az FTC 22-őt, az UTE pedig 23-at számlál. Az Érsekújvár már 30-nál tart, az újonc Debrecen 31-nél, a dobogó alsó foka a Brassóé 33 megnyert harmaddal. Második a Dunaújváros 34-el, abszolút első pedig a Miskolc 43 harmadnyi elsőséggel hatvan perc letelte után. A döntetlen nem kevesebb, mint 82 alkalommal fordult elő harmadonként.

A harmadokra lebontott győzelmi arány a  táblázatban százalékban is megjelenik (kék szín=legsikeresebb, piros szín=leggyengébb), viszont egy-két számadat nem pont a leghitelesebb, hiszen nem ugyanannyi mérkőzést játszott minden csapat. Kiemelendő, hogy a mérkőzések elején nagyon jól teljesítünk (karöltve Brassóval és Dunaújvárossal), utána viszont egyik csapatnál sem tapasztalható visszaesés lépik fel és emiatt bukjuk el sorra az összecsapásokat. A jelenlegi listavezető Dunaújváros kiegyensúlyozottan teljesít a mérkőzések során, ahogyan az érsekújvári és a miskolci alakulat is (utóbbi nagyon is megnyomja a mérkőzés második felét). A brassói gárda a közbeeső játékrészben gyengébb valamivel, a Debrecen teljesítményének görbéje pedig a második és utolsó harmadra fókuszál. Az UTE az összecsapások második játékrészében teljesít kiemelkedően, a Ferencváros pedig a végére tud igazán beindulni. Fontos megjegyezni, hogy a hosszabbításos, illetve büntetőlövésekkel eldőlt mérkőzések (összesen 24) külön kategóriába kaptak besorolást, ahol az UTE 3 vereség mellé 1 győzelmet számlál, az FTC és a Debrecen ugyanúgy 3 vereséget és 2 győzelmet tud felmutatni. Ebben a tekintetben a legrosszabb arányt a Brassó tartja, aki 60 perc letelte után már nem tud kellőképpen koncentrálni: 7 vereség mellett csupán 2 győzelmet arattak eddig. A Dab. Docler inkább rendesen játékidőben szereti letudni összecsapásait, hiszen három időn túli mérkőzésen 2 győzelme és 1 veresége van. A HSC-sek helyzete nem a legjobb, de a tabellát tekintve nem is a legrosszabb: 4 győzelmük mellé 3 vereség is kijutott az erdélyieknek. Az Érsekújvár erejét tekintve kétség sem férhet kitartásukhoz, ugyanis 5 győzelmet számlálnak és csupán 2 vereséget, a Miskolc viszont itt is listavezető: 6 győzelem és 2 vereség a mérlegük. 

Csupán kuriózumként, voltak olyan összecsapások, ahol valamelyik csapat mindhárom harmadot megnyerte. Ezekből a Miskolc 3:0, 3:0 és 1:0-al előbb lenullázott minket, majd 3:0, 2:0 és 4:1 után, illetve egy másik alkalommal 1:0, 1:0 és 4:0-t követően hazaküldték az UTE-t, de otthonában is verték már tönkre az újpesti torna klubot (0:2, 0:2 és 0:3). Nem kímélték a Dab-ot sem, 3:0, 2:0 és 1:0-ás harmadokat követően kulloghattak haza az újvárosiak. Kijárt még nekünk is egy pofon náluk (1:0, 2:0, 3:1), de az újonc csapatnak is volt már igazi nagy fogása: 2-7 az UTE ellen 1:3, 0:2 és 1:2-t követően.

„Nagyszerű” magyarországi túráinkat megemlítendő, nemrég mi sem jöttünk el mosolyogva Debrecenből (2:1, 2:1, 4:0), de a Dunaújváros is brillírozott már (UTE ellen 5:0, 1:0, 1:0), csakúgy, mint a Brassó (Debrecen ellen 2:0, 3:0, 2:1 és FTC ellen 0:1, 0:2, 0:2). Az Érsekújvár is elkapta a brassóiakat egy alkalommal a Cenk alatt: 2:3, 0:1 és 0:3 után abszolút győztesek lettek. Két gólszegényebb meccsre került eddig sor: csupán egy pár gól döntött a Dunaújváros-Érsekújvár rangadóján és az FTC-Miskolc összecsapásán.

Sok van még a végéig, kitartást a csapatoknak és szorgos pontgyűjtögetést!