A következőkben Nagy Béla edzőt kérdeztük a magyarországi sorozattal kapcsolatban. Az interjút és egy kis előretekintést itt olvashatnak.

         Mint ismeretes, csapatunknak nem sikerült kiharcolnia a továbbjutást a Kontinentális Kupa következő fordulójába. Habár ki is igazíthatom magam azonnal azzal a kijelentéssel, hogy elmaradt a bravúr, nem csodálkozik a világ a mai nap ezen kisvároson (csak Manchesteren…)

         A célkitűzések az elején reálisnak tűntek, mivel szerény megállapításom szerint a vezetőség aligha tudott meg „kulisszatitkokat” a többiek tarsolyából, és sokkal több következtetést levonni a csapatokról, mint egy sima pár orás internetes böngészés róluk egy külső személy által. Pénteken látszott igazán az, hogy azt a bizonyos kijelentést lehet, hogy túlságosan is jókedvében tette az elnök úr. Félreértés ne essék, egy igazi paradoxon volt a pénteki nap: az első összecsapás rávilágított az erőviszonyokra (és az esélyesekre), a második pedig segített örvendeni és bizakodni. Talán túl nagy volt a bizakodás. Aki kint volt a meccseken, az szemügyre vehette, hogy mire képes a csapat, hogy mennyire fejlődőképes alakulat a mi kis gárdánk, hogy mennyire képes felvenni a harcot távolabbi nemzetek klubjaival. Ez mindenki objektív szemléletétől függ, és mindenki levonta a maga kis következtetését a meccsek tekintetében.

         Fájó volt látni, hogy légiós ide vagy oda, magasra van téve az a bizonyos nívópálca. Amíg a lett és kazah csapat összetétele azt a metaforát sugallta, hogy már a tomboló nyári szezon uralkodik náluk, addig nálunk egyerűen kiderült, hogy az a bizonyos fecske és a tavasz csak elvétve, pár évente botlik egymásba. Mert ugye itt a cseh és szlovák fecskék kevésnek bizonyultak, még ha máskor brillíroznak is. És igen, sikerült volna, hogyha az első két sor, teszem fel, kanadai, orosz, finn és svéd (hogy az előbbi kettőt ne ismételjem) összetételű, nem mellékesen elismert játekosokból áll. De azok már nem mi lennénk…Nem mi lennénk, mert akkor már kisebb “kupaházzal” kellene rendelkezzünk, emellett pedig minimum 3-szoros Ebel győztes (és a jelenlegi címvédő) csapat a miénk. Nem kell tovább fonjam a szálat, már ebből a fantáziameséből rájön a nagyérdemű olvasó, hogy ez valóban szürreális megközelítés.

        Két lábbal a földön járva, nem mindennapi játékosok karcolták a Vákár Úr jegét az elmúlt hétvégén. És valljuk be, mi nem ehhez a fürgeséghez és iszonyatos megmozdulásokhoz voltunk és vagyunk szokva. Mi megtettük a magunkét, úgyszintén a játékosok is (kizárólag csendes kedélyállapotúakhoz szóló zárójel: meg tudom érteni a játékosokat, ha racionális fejjel gondolkodva észrevették azt, hogy bizony inkább álljuk meg a helyünket amennyire tudjuk ilyen henger, iram és csapategység láttán, úgyhogy néha ők is elveszíthették a bizonyítási vágyat, jogosan). A szurkolótábor megdöbbentő módon megcsappant, és aki hallotta (persze ha jól fülelt) teljesen bíztatási jellegű, feltétel nélküli hangszálrezegtetéseiket, az szomorúan konstatálhatta, hogy ez szintén nem segít sokat a következő körbe való jutáshoz. Viszont ugyanakkor kellemes meglepetésként éltem meg személyesen, hogy olyan (különleges) személyt is vissza lehetett csalogatni a jégcsarnokba, aki már kicsit régebbecske tette tiszteletét "nálunk", úgyhogy utólag is köszönöm szépen neked (ez csak követendő példa jellegű reklám volt).

        Ha jól látom, Újvárosban másképp állnak a dolgok, úgyhogy fogadják őszinte gratulációmat (feltételezem, sok kedves olvasó véleményével egyetemben). Ma nekik állt a bál, nekünk pedig csak az ácsorgás jutott…

 Tegnap este az egy fokkal magasabb szinten játszó ellenfélnek bizonyuló kazah bajnokcsapat túl nagy falat volt csapatunk számára, de a fiúk így is tisztességesen megküzdöttek a jégen, a vége 5-1 lett. A másik meccsen a Liepajas simán verte az Olimpiját.

A kazah bajnokkal mérkőzünk. Reméljük színvonalas találkozót láthatunk, amely a mieink győzelmével ér majd véget.

Vákár Lajos Műjégpálya, Csíkszereda

A tovább után élő szöveges közvetítésünket olvashatják.

  Az Olmipija Ljubljana volt a csíki csapat ellenfele péntek este a Kontinentális Kupa első játéknapján. Fölényünket csak az utolsó harmadban sikerült kategorikussá tenni, de tegnap ez is elég volt az 5 gólos győzelemhez. A nap délutáni meccsén a Liepajas büntetőkkel múlta fölül a Beybarist. Szép volt fiúk!

Vákár Lajos Műjégpálya, Csíkszereda

Elkezdődött az idei Konti Kupa hivatalos megnyitója. Beszédet mond  Aljancic Ernest a csíkszeredai csoport chairman-je. Ezek után Horváth László klubelök köszönti a résztvevő csapatokat. A csapatok országzászlóival korcsolyáznak körbe a csapatok mezeibe öltözött gyerekek.

Kezdődhet a mérkőzés. Hajrá fiúk!

Vákár Lajos Műjégpálya, Csíkszereda

A tovább után élő szöveges közvetítést olvashatnak.

   Ma este 18:00 órai kezdettel a csapatunk vezetősége szurkolói találkozóra hívott minden kedves érdeklődőt. A találkozón jelen volt Horváth László klubelnök, Nagy Béla edző valamint Papp Szabolcs csapatkapitány. A klubelnök kiemelte a 6. játékos, vagyis a szurkolók fontosságát. Továbbá elmondta, hogy a célkitűzés ugyanaz, mint tavaly Mariborban: a csoport megnyerése. Az egész csapat úgy gondolja, hogy még a legkomolyabb ellenfélnek tartott kazah csapat is verhető, hisz tavaly az aktuális kazah bajnokot is sikerült legyőzni (sőt a válogatottat is), akik hasonló játékerőt képviseltek, mint a hétvégi ellenfelünk. Megemlítette, hogy bár az Olimpija Ljubljana nem az EBEL-es keretével jön nem szabad lebecsülni őket, főleg úgy hogy nem ismerjük milyen játékerőt képviselnek. A lett csapat is nagyon erősnek ígérkezik, fiatalok és valószínűleg jól korcsolyáznak, technikásak. Ami ellenük szólhat az a koruk, mert talán nincs annyi rutinjuk. Az a fontos, hogy minden ellenfelet tiszteljünk és a legjobbat nyújtsuk, így nem irracionális a csoportgyőzelem.

  Ezután Nagy Béla edző elmondta, hogy a csapatból majdnem mindenki egészséges, Molnár Zsolt is edz a többiekkel, viszont ő csak a jövő hétvégi magyarországi meccseken tud jégre lépni. Sajnos Hurtaj karjával gondok vannak, ennek ellenére vállalja a hétvégi játékot. Papp Szabi is hozzátette, hogy fontos lenne a csapat számára a buzdítás, hisz ez mindig új lendületet ad. A játékosok mindent meg fognak tenni a jégen és hisznek a továbbjutásban. A csapatban jó a hangulat. Továbbá szó volt még arról, hogy miért gyenge a klub marketing terén: a legfőbb ok, hogy nincs lehetőség erre külön embert alkalmazni, sőt ez sok más területen is problémát jelent, hisz a törvény szerint hét alkalmazottnak kell elmennie ahhoz, hogy egyet fel lehessen venni. Elhangzott még néhány javaslat a jelenlévőktől, amit Horváth László megfontolandónak tart, például a vasárnapi mérkőzések korábbi megrendezése.

   Szintén este ismét összecsapott a HSC Csíkszereda Farm a Gyergyószentmiklósi Progym, a fiúk ma is 11 gólos győzelmet aratott, ezúttal 13-2-re nyert (Elekes 2, Bálint 2, Egyed 2, Okos 2, Hildebrand, Bíró Tamás, Molnár Zoltán, Bors és Tranca) 

 A következőkben Nagy Béla edzőt kérdeztük a hétvégével kapcsolatba. Ezt és még egy kis előretekintést itt olvashatnak.

 A hétvégi Kontinentális Kupa második fordulójának csíkszeredai csoportjában egy szlovén, egy lett valamint egy kazah csapat várja a HSC Csíkszeredát. Az alábbiakban rövid elemzéseket olvashatnak az ellenfelekről.