Közleményben jelentette be távozását Kurkó János György, a HC Csíkszereda főtámogatója. A csapat honlapján megjelent és a sajtónak is elküldött dokumentumban megjegyzi:
Tisztelt jégkorong kedvelők!
Tíz évnél is több, hogy munkát vállalok és anyagilag támogatom a csíki és a román jégkorongot. Számos mérföldkő letételéhez járultam hozzá ez idő alatt, úgy a csíki csapatoknál, mint a Román Jégkorong Szövetségnél, ami az elkövetkező évtizedekre is meghatározó e sportág területén. Ez idő alatt a csíki hoki elfoglalhatta rég megérdemelt helyét hazai és nemzetközi körökben.
Magam részéről próbáltam maradandót alkotni, úgy Sport Club-os időmben, mint a Román Jégkorong Szövetségnél, majd pedig a HC Csíkszereda és a HC Felcsík kluboknál. A kihívást jelentő, nehéz feladatoknak mindig gazdája voltam, talán mert ez volt rám szabva. Nem megfelelni akarás volt a szándékom – tettem a dolgom! Nem egyszer voltam egy személyben manager, pszichológus, beszerző, raktáros, játékos-ügynök, sajtóreferens, marketinges, klub elnök, Szövetség elnök, vagy építkezés vezető és még sorolhatnám.
Független ember voltam és vagyok úgy politikailag, mint gazdaságilag. Kemény munkával teremtettem meg mindent magam körül. A jégkorongot nem társadalmi, politikai vagy gazdasági előnyszerzés céljából támogattam, ezért tudtam az elmúlt tíz évben kellő objektivitással, elszántsággal, keménységgel, megalkuvást nem tűrően képviselni a különböző tisztségeimben a klubokat, illetve a Szövetséget. Ez idő alatt sok mindent láttam, tapasztaltam. A színfalak előtt és mögött sokszor párhuzamosan pörögtek az események. A jégkorong kedvelőkhöz nem mindig jutott el az, ami a kulisszák mögött zajlott, emiatt sok esetben a találgatásokra, pletykákra kellett hagyatkozniuk. Egy ilyen helyzetben vagyunk most is…
A Román Jégkorong Szövetség vezetősége és ,,tanácsadói” súlyos büntetéseket szabtak ki a HC Csíkszereda klubra és a játékosaira, mely nagy mértékben ellehetetlenítette a csapat munkáját: a játékosok 4 fordulóról való eltiltást, a csapat 15 pont levonást, a klub 1o.ooo Euro pénzbírságot kapott. Büntetendő hibának minősítették jogos és minimális feltételeinket, melyekhez kötöttük a játékosok részvételét a felnőtt válogatottban. Tették mindezt, a Miniszter asszony szoknyája mögé bújva, úgy hogy a legcsekélyebb felelősséget sem vállalták a kialakult konfliktusért.
Tisztelt jégkorong kedvelők! Az az ember, aki tíz évet az életéből és egy vagyont (több mint 2.ooo.ooo Euro-t) áldoz a jégkorongsportra, az nem tudja elfogadni ezt a bánásmódot, ezeket az értelmetlen, jogtalan döntéseket. Önbecsülésem nem tűri, hogy munkám és pénzem a törtető, karrierista , pozíciókért törekvők áldozata legyen. Nem tudok megalkudni, ahogy nem tudtam számos hasonló esetben és a jövőben sem cselekednék másként. Így, nem marad más hátra, minthogy átadjam a jégkorongsportban eddig betöltött helyem azoknak, akik úgy gondolják , jobban fogják csinálni nálam. A mai naptól lehetőséget kapnak erre: a saját munkájukkal, pénzükkel dönthetnek, cselekedhetnek a legjobb belátásuk szerint.
Mivel átadom helyem, nem kívánom bővebben részletezni a történteket.
Megtisztelő volt számomra, hogy munkámmal és anyagilag támogathattam ezt a nagyszerű sportot. Bevallom, nagyon fog hiányozni az az eufórikus érzés, mikor egy-egy korong az ellenfél kapujában landolt.
Külön köszönet a szponzor - társaknak kitartó támogatásukért , munkatársaimnak és mindazoknak, akik segítették, értékelték munkámat.
Továbbra is aktív szereplője maradok közösségemnek, melyet úgy munkámmal, mint anyagilag támogatni fogok.
Végezetül, elnézést kérek, ha valamit nem az elvárásoknak megfelelően tettem az elmúlt évtizedben, de ahogy a mondás is tartja ,, csak az nem téved, aki nem dolgozik”
Tisztelettel,
Kurkó János György
Kedvenc csapatunk magasabbik svédje, Johan Ramstedt, egy elégge rossz szezont tudhatott maga mögött a Val Pusteria Wolves játékosaként, ahol alig-alig volt ideje bizonyítani és mindössze 13 pontot tudott gyűjteni.Ezen szeretett volna változtatni akkor, amikor aláírta szerődését a szeredai együttessel. És bizony be is jött ez neki, mivel a Mol Liga alatt kiváló teljesítményt nyújtott és pontokban sem szerénykedett:76-ot gyűjtött össze magának, amelyből 23 gól és 53 gólpassz (nem mellékes az sem, ami persze a számokból is kiderül: egy önzetlen svéd csatárral erosítette meg csapatát a Sportclub). Dicséretre méltó játékával ő lett a Mol Liga 3. legeredményesebb játékosa. Ezzel ő is elérte mostanáig a maximális teljesítményét, mivel a legsikeresebb szezonjában is mindössze 30 pont alatt produkált. A Mol Liga rájátszásának teljes terjedelme alatt (döntőt is beleértve) 8 pontot szedett össze, a román pontvadászat döntője alatt viszont kissé szerénykedett a maga 3 pontjával. A büntetőpercek terén nem jelenthető ki teljességgel, hogy egy szigorúan csak a fair play-re hajtó csatár, de a közös magyar-román bajnokságban összesen 48 büntetőpercet kapott, ami 37 mérkőzés alatt nem is rossz eredmény (persze akik kint voltak a meccseken azok látták az egész szezon alatt, hogy egyáltalan sem az ellenfélre, hanem inkább a játékra koncentrált). Na de ezek mind számok, amelyek a statisztikához járulnak hozzá, de az kétségen kívüli, hogy amikor az első sor kapott játéklehetőséget, akkor a támadások nagyrészét ő vezette fel, ő tűnt ki az egyik legnagyobb küzdőszellemmel megáldott csatárnak, ő volt a szurkolók körében is az egyik legszimpatikusabb idegenlégiós, és csak remélni tudjuk, hogy a vezetőség is egyetért azon óhajunkkal, hogy tartsuk meg a svéd csatárt eredményessége és a mutatott teljesítménye okán!
Nem nyári átigazolási időszakban, hanem a téli vásárolgatások idején csatlakozott a Sport Clubhoz Radovan Sloboda. Eredményes játékosnak ígérkezett, mivel a szlovák Extraligában a Zilinánál valamint a Slovan Bratislavában is egy kemény és eredményes játékos volt. A sors apró kis pikantériája, hogy szinte ideje sem volt bizonyítani rátermettségét, mert csakhamar sérülést szenvedett és kénytelen volt pihenőt tartani a Mol Liga második része alatt. Ám így is elkapott 8 mérkőzést, amelyen 6 pontot szerzett (3 gól, 3 assziszt). A román bajnokság középszakaszában már kezdett beolvadni a csapat mentalitásába és játékképébe, és valószínűleg ekkor tűnt fel az mindenkinek, hogy valójában kit is igazoltak a védelem megsegítésére. Szintén egy nyugodt játékszellemű, nem kapkodós, összpontosító játékosnak mutatkozott, de ugyanakkor néha kicsit túl merész is lett, ami apróbb hibákat vont maga után. A döntő mérkőzéseken aztán kihozta magából a maximumot, az egyik legjobb védőnek bizonyult mindkét csapatból, emellett 4 pontot ért el, amiket leginkább a bődületes lövései árán szerzett.A védekezésben is megállta a helyét, többször volt vert helyzetben 2 emberrel szemben, mégis sok passz akadt el benne ilyenkor, amelyből azonnali kontrát indított és a szurkolók már csak a lövés pillanatát várták. Összességében ő is egy jó szezont zárt, persze figyelembe véve azt is, hogy nem volt lehetősége kamatoztatni teljes tudását sérülése miatt. De bizton állítható, hogy ha több ideje lett volna, akkor ennél jóval többet tett volna a csapatért, amint azt döntőbeli formája is igazolja. Ő is azok közé sorolandó, akik megérdemlik, hogy a Sport Clubot erősítsék a jövőben is... 
