Azt hiszem, így a szezon végén már elérkezett az az idő, hogy összesítésekben és nagyvonalakban ejtsünk pár szót azokról is, akikkel a szezonkezdetkor ismerkedhettünk meg. Jöjjenek tehát a "frissen" igazoltak!
Kedvenc csapatunk magasabbik svédje, Johan Ramstedt, egy elégge rossz szezont tudhatott maga mögött a Val Pusteria Wolves játékosaként, ahol alig-alig volt ideje bizonyítani és mindössze 13 pontot tudott gyűjteni.Ezen szeretett volna változtatni akkor, amikor aláírta szerődését a szeredai együttessel. És bizony be is jött ez neki, mivel a Mol Liga alatt kiváló teljesítményt nyújtott és pontokban sem szerénykedett:76-ot gyűjtött össze magának, amelyből 23 gól és 53 gólpassz (nem mellékes az sem, ami persze a számokból is kiderül: egy önzetlen svéd csatárral erosítette meg csapatát a Sportclub). Dicséretre méltó játékával ő lett a Mol Liga 3. legeredményesebb játékosa. Ezzel ő is elérte mostanáig a maximális teljesítményét, mivel a legsikeresebb szezonjában is mindössze 30 pont alatt produkált. A Mol Liga rájátszásának teljes terjedelme alatt (döntőt is beleértve) 8 pontot szedett össze, a román pontvadászat döntője alatt viszont kissé szerénykedett a maga 3 pontjával. A büntetőpercek terén nem jelenthető ki teljességgel, hogy egy szigorúan csak a fair play-re hajtó csatár, de a közös magyar-román bajnokságban összesen 48 büntetőpercet kapott, ami 37 mérkőzés alatt nem is rossz eredmény (persze akik kint voltak a meccseken azok látták az egész szezon alatt, hogy egyáltalan sem az ellenfélre, hanem inkább a játékra koncentrált). Na de ezek mind számok, amelyek a statisztikához járulnak hozzá, de az kétségen kívüli, hogy amikor az első sor kapott játéklehetőséget, akkor a támadások nagyrészét ő vezette fel, ő tűnt ki az egyik legnagyobb küzdőszellemmel megáldott csatárnak, ő volt a szurkolók körében is az egyik legszimpatikusabb idegenlégiós, és csak remélni tudjuk, hogy a vezetőség is egyetért azon óhajunkkal, hogy tartsuk meg a svéd csatárt eredményessége és a mutatott teljesítménye okán!
Következzen a sokak által kedvencnek titulált Patrik Sigvard Wallenberg. Ő már a szezon kezdetekor bevállalt egy merész húzást, ugyanis az ő közreműködésével jött ide Ramstedt honfitársa (mint később kiderült, nagyon nagyot alakított ezzel a produkciójával). Angliából jött hozzánk a szintén svéd csatár a Nottingham Panthers-től, ahol felettébb sikeres elmúlt évadon volt túl (a 80 pont magáért beszél...), és egy teljesen újat akart kipróbálni. A Mol Liga alatt hengerelt a csapat egyik kiválósága, villámgyors megmozdulásai mindig tapsot kaptak, minden meccsen keményen odatette magát a győzelem érdekében, csuklómozdulatai pedig pontosságot mutattak. Teljesen megérdemelte a közös bajnokság legeredményesebb játékosa címet:81 pont, amiből 50 gól (egyben gólkirály is), és 31 assziszt (ő a Mol teljes rájátszása alatt 9-et gyűjtött). Nem maradt el ő sem honfitársától a büntetések terén, neki 46 jött össze, de ugyanolyan higgadtság és a játékra való koncentrálás jellemezte, mint Ramstedtet. A fejét ritkán veszítette el, akkor is nagyrészt a bírói tévedések nyomán, akikkel szemben mindig tiszteletet tanusított, mert minden lejátszott mérkőzést kézfogással zárt a bírókkal. A román bajnokság középszakaszában kisebb sérüléssel küszködött több játékossal egyetemben, emiatt láthatóan visszaesett a csapat teljesítménye, felépülése után viszont kicsit nehéz volt visszakerülni a meccsek hangulatába, és emiatt kisebb-nagyobb pontatlanságokat és hibákat követett el. De ez már a döntőn nem látszott, visszanyerte a régi énjét és dícséretére legyen mondva, a döntőn is a legeredményesebb lett 6 pontjával. Vele kapcsolatban is csak annyit fogalmazhatok meg, hogy megtartani való játékos, sokat tehet még a csapatért és reméljük, hogy jövőben is az első sorban onthatja a gólokat!
Nem nyári átigazolási időszakban, hanem a téli vásárolgatások idején csatlakozott a Sport Clubhoz Radovan Sloboda. Eredményes játékosnak ígérkezett, mivel a szlovák Extraligában a Zilinánál valamint a Slovan Bratislavában is egy kemény és eredményes játékos volt. A sors apró kis pikantériája, hogy szinte ideje sem volt bizonyítani rátermettségét, mert csakhamar sérülést szenvedett és kénytelen volt pihenőt tartani a Mol Liga második része alatt. Ám így is elkapott 8 mérkőzést, amelyen 6 pontot szerzett (3 gól, 3 assziszt). A román bajnokság középszakaszában már kezdett beolvadni a csapat mentalitásába és játékképébe, és valószínűleg ekkor tűnt fel az mindenkinek, hogy valójában kit is igazoltak a védelem megsegítésére. Szintén egy nyugodt játékszellemű, nem kapkodós, összpontosító játékosnak mutatkozott, de ugyanakkor néha kicsit túl merész is lett, ami apróbb hibákat vont maga után. A döntő mérkőzéseken aztán kihozta magából a maximumot, az egyik legjobb védőnek bizonyult mindkét csapatból, emellett 4 pontot ért el, amiket leginkább a bődületes lövései árán szerzett.A védekezésben is megállta a helyét, többször volt vert helyzetben 2 emberrel szemben, mégis sok passz akadt el benne ilyenkor, amelyből azonnali kontrát indított és a szurkolók már csak a lövés pillanatát várták. Összességében ő is egy jó szezont zárt, persze figyelembe véve azt is, hogy nem volt lehetősége kamatoztatni teljes tudását sérülése miatt. De bizton állítható, hogy ha több ideje lett volna, akkor ennél jóval többet tett volna a csapatért, amint azt döntőbeli formája is igazolja. Ő is azok közé sorolandó, akik megérdemlik, hogy a Sport Clubot erősítsék a jövőben is...
