Az 57. percig úgy nézett ki, hogy meglesz sorozatban a nyolcadik bajnoki címe a HSC Csíkszeredának. Ám ekkor történt valami, amelynek könnyen meglehet, hogy a sporthoz semmi köze nem volt. A Brassó végül az utolsó percekben három gólt ütve behúzta a meccset. A csíki csapatot viszont ünneplő szurkolók sokasága fogadta Tusnádfürdő előtt, illetve Csíkszeredában is.

 A román bajnoki döntő hatodik mérkőzése után nagyon leegyszerűsödött a helyzet a jégkorong döntőben. A brassói utolsó mérkőzés „életre-halálra” ment. A tét nagysága meg is látszott, hiszen a brassói jégpálya lelátói zsúfolásig megteltek. A bajnoki döntő során először a vendég szektorban sem lehetett egy gyufaszálat sem leejteni. A csíki szurkolók optimizmussal és némi izgalommal várták az utolsó meccset, hiszen Jere Ölander, Jozef Hruby, Molnár Zsombor és Tranca Daniel után Nagy István is megsérült. A HSC trénerének újfent improvizálnia kellett.

 Ennek ellenére újfent egyenlő ellenfele tudott lenni a HSC Csíkszereda a házigazda Brassói Coronának. A kezdeti óvatos játék után a tempó egyre fokozódott. Kisebb nagyobb helyzetek mindkét oldalon akadtak, ám az igazi gólhelyetek elmaradtak. A 10. percig. Ekkor jött Farkas és pazar egyéni akcióból megszerezte a vezetést a csíki csapatnak. A vendég lendület nem tartott sokáig, hiszen Bíró O. hamar megkapta kisbüntetését, amivel még nem tudtak élni a brassóiak. Egyenlő létszám mellett a 16. percben jött az egyenlítő találat. Fodor talált be Kozuch kapujába. A csíki csapat játékosai kislest reklamáltak, ám a játékvezető érvényesítette a találatot. A harmad további perce nem a jégkorongról, hanem a durváskodásokról szóltak, illetve Kozuchról és Polcról.

 A második felvonás egy gyors vendég hátránnyal kezdődött, amelyet sikerült jól átvészelni. Majd a HSC-én volt a sor. Sorozatban három emberelőnyhöz jutottak. Harmadikra pedig jött is a gól. Becze mattolta Polcot a 34. percben. Kiélezett kemény küzdelem kezdődött a jégen. Egyre nagyobb volt a feszültség. Így jól is jött a harmad végét jelző dudaszó.

 Az utolsó felvonás a lehető legjobban indult csíki szempontból. Előbb Mihály óriási ziccert hagyott ki, majd a hazaiak elcserélték magukat. A fórral élni tudott a HSC. Moldován éles szögből talált be. A HSC ezek után remekül ölte a játékot. A brassói csapat megzavarodott. Úgy látszott innen már nem tudnak felállni. A 48. percben viszont elcserélte magát a HSC. Hiába az emberhátrány Szőcs eldönthette volna a találkozót, de Polc óriási bravúrt mutatott be. A csíki szurkolók már bent látták a helyzetet. A fórral nem tudott mit kezdeni a Corona, látszott, hogy nem tudnak felpörögni.

 Az 54. perctől viszont egy új mérkőzés kezdődött. A játékvezetők Flintát küldték ki a büntetőpadra. Épp hogy a bekk büntetése lejárt volna, máris Mihály mehetett pihenni. Majd pár másodpercre rá jött egy újabb érthetetlen helyzet. Az emberhátrányba védekező csíki csapat felszabadított, a játékvezetők belefújtak az akcióba. Állt a játék, majd döntöttek a játékvezetők: Farkast a cserepadról állították ki. Érthetetlenül. Az újabb kettős előnyt 13 másodperc alatt kihasználták a hazaiak Zsók révén. Mihály visszajött, de továbbra is hátrányban volt a vendégcsapat, amely foggal-körömmel védekezett. Ekkor újabb óriási ziccert hagytak ki a csíkiak Moldován révén. Az utolsó perchez érve Kari Rauhanen lehozta Polcot, így létszámfölényben játszottak a hazaiak továbbra is. 38 másodperc volt, amikor a csíki bekkek megszerezték a korongot, de a felszabadítás nem jött össze. A pakk a kapu előtt álló brassói játékokhoz került, akik nem hibáztak. Egyenlő. A máskor higgadt, mérsékelt Kozuch ekkor óriási, tőle soha nem látott őrjöngésbe kezdett a játékvezetőknél. Kifogásolta, hogy a csíki bekket a felszabadítás pillanatában akadályozták – szó szerint lefogták – a korongkihozatalban. Az osztrák játékvezetőknél viszont nem volt pardon 10+20+25 perc büntetés lett a vége. Elszabadultak az indulatok. Percekig állt a játék. A játékvezetők könyveltek. A hazai publikum ünnepelt, míg a csíki szektorban mindenki a csapat jégről való lehívását követelte.

 Hosszú idegőrlő percek után némiképp visszaállt a „rend”. A csíki kapuba a bemelegítetlen Ruczuj állt be. A bedobás után a fásult, ideges csíkiak beszorultak saját kapujuk elé. A pakk Wehrs elé került, aki a kékvonalról védhetetlen bombát zúdított a csíki ketrecbe három másodperccel a vége előtt. És ha eddig azt gondolhattuk, hogy az indulatok a tetőfokán vannak, akkor tévedtünk. A csíki szurkolók fojtatták a „Szálljunk le” rigmusokat. Több csíki játékos berohant a pályára számon kérni a játékvezetők ténykedését. A csapat másik fele a szurkolótábor felé indult és tapssal köszöntötte őket. Eközben a hazai szurkolók poharakat, pénzérméket és egyéb tárgyakat – esernyő – dobáltak a jégre. Igyekeztek eltalálni a vendégjátékosokat. Többek közt egy gumiabroncs is beröpült a jégre.

 A csíki játékosoknál végleg elszakadt a cérna. Christer Dreberg vezetőedző pedig le is hívta csapatát. A csíki csapat legnyugodtabb játékosai, akik eddig soha nem perlekedtek, óriási indulattal kérték számon a játékvezetőket. A levonulás után a játékvezető még kivárta az ilyenkor előírt időt, majd véget ért a találkozó. A hazaiak ünnepeltek, miközben a vendégszurkolók már rég elindultak hazafelé.

 A HSC játékosai és a stáb hamar összepakolt és meg sem várva a díjátadót hazautazott. A csapatot szurkolók fogadták Tusnádfürdő előtt. Majd Csíkszeredába több százan várták a csapatot. „Ti akkor is bajnokok vagytok” kiáltásokkal.

 Így ért véget egy idény, amely sok tanulsággal szolgált.

 Eredmény

Brassói Corona - HSC Csíkszereda 4–3 (1–1, 0–1, 3–1)

Gól: Fodor (16.), Zsók (57.), Virág (60.), Wehrs (60.), illetve Farkas (10.), Becze (34.), Moldován (42.)

A négy nyert mérkőzésig tartó finálé végeredménye: 4–3 (3–1, 1–5, 2–5, 3–2, 4–3, 1–3, 4–3).

Darvas Attila, sajtóreferens