A második harmadra felrázódnak az ellenfél játékosai, és most ők kezdenek úgy, mint mi az első harmadban. A 22. percben emberhátrányba kerülünk, de Kozuch parádésan teljesít. Sok gyönyörű védést mutat be, de érdemes megemlítenünk az egyik szenzációs mozdulatát: mikor már sakk-matt helyzetbe kerül, az ellenfél játékosa az üres kapura laposan küldi a korongot, de Kozuch a már elhíresült Kiprusoff védéshez hasonlóan visszanyúl és óriásit fog. Ebben a harmadban az ellenfél játszik nagyobb kedvvel, ők a kezdeményezőbbek, de mi szerzünk vezetést: egy gyors Molnár-Bíró-Kánya passzjáték végén az utóbbi talál be Sevela hálójába. A gól után mi is felpörögünk kicsit, mindkét oldalon maradnak ki nagy helyzetek, de nem változik a harmad végéig az eredmény.

 

    A harmadik játékrészt ismét mi kezdjük jobban, ismét rohamozunk, aminek meg is van az eredménye, hisz Tőkési kiállítása után Papp a kékvonalról ereszt meg egy védhetetlen bombát a két léc lözé. Aztán 20 másodperc alatt kettős emberhátrányba kerülünk, amiből kapunk is egy szerencsétlen gólt. Pozsgai lövése a kapuvason csattan, de a visszapattanó korong Kozuch hátától csorog a hálóba. Az indulatok kezdenek elszabadulni, el-el csattan egy-két pofon. Nem engedjük, hogy a bikák beszorítsanak, úgy támadunk, mintha mi kellene gólt üssünk. 16 másodperccel a vége előtt Moldovánt visszahúzzák bottal, akinek botja estében eltalálja az egyik dab-os játékos fejét. Ezután egy teljesen fölösleges mozdulattal, bottal szándékosan a játékos fejére üt, amiért 2 percet és végleges kiállítást érdemel. A végén próbálkoznak az ellenfél játékosai, de semmit nem sikerült összehozniuk, így marad a végeredmény 2-1, ami után elmondhatjuk, hogy sikerrel vesszük az első akadályt.

 

   Végül elmondhatjuk, hogy a kanadai stílusú, test-test elleni játékra megtaláltuk az ellenszert, Kozuch parádésan teljesített, a csapat jól játszott, így teljesen megérdemelten nyertünk.