Magyarországi körútunk első állomása Dunaújváros volt. Mindenki számára világos volt, hogy itt van a legkevesebb esély pontot/pontokat szerezni (az már csak hab a tortán, hogy sok a sérült), viszont az optimistábbak még talán egy győzelemben is hittek. Nem kezdtük rosszul a mérkőzést, az első harmad eléggé kiegyenlített játékot hozott, mindkét csapat támadóalakot öltött. De egy kisebb rövidzárlat miatt 16(!) másodperc alatt, ott tetemesnek számító 2 gólt is kaptunk Galanisz és Papp Viktor legnagyobb örömére. A második harmadban deja vue érzése lehetett minden játékosnak a jégen: újvárosi részről egyik gólmámor után a másikba estek szűk 1 percen belül, hazai megvilágításból pedig ismét rövid időn belül 2 gólt is kaptunk. Az utolsó játékrészt kapuscserével próbálta kihúzni és jobbra fordítani a játékot az edző, de egy utolsó gól megpecsételte sorsunkat: itt honfoglalózni nem fogunk, más területről kell pontokat "szereznünk". Mihály Ede utolsó percben lőtt gólja nem sokat javított a helyzetünkön, maximum nem távoztunk ütött gól nélkül. Gólarányunk a Dab.Docler elleni mérkőzéseken 15-6, ami finoman fogalmazva sem valami fényes...

Hétvégén Magyarországon vendégszerepel csapatunk. Holnap, pénteken a DAB otthonában, Dunaújvárosban lépünk jégre, majd 2 nappal később Miskolcon. Csapatunk a legutóbbi Miskolc elleni meccset csúnyán elvesztette így van miért visszavágni.

Nem utazott a csapattal Papp Szabolcs, Stanislav Kozuch, Péter Róbert és Bálint Attila. Sérüléssel küszködik Toms Bluks és Bíró Ottó, de elutaztak a csapattal, játékuk kérdéses.

Fontos lenne a rájátszás szempontjából pontokkal hazatérni.

Sok sikert, szép játékot!

Az egyik leigazolt játékosunk Olivier Coqueux, aki tegnapelőtt töltötte be 36.-dik életévét, francia válogatott játékos. A 2003/2004-es idényben játszott a DEL-ben is, a  Freiburgnál, ahol 24 pontot sikerült gyűjtenie. A következő két évben Franciországban játszott a Mulhouse-nál majd a Rouen-nél, e két szezon alatt játszott 47 mérkőzést és 43 pontot termelt ezalatt. 2006-2009 között a Dán Ligás Esbjergnél játszott 117 mérkőzést és termelt 97 pontot.

Mikko Niinikoski, a finn jobbszélső a másik igazolásunk, volt U18-as finn válogatott. A Finn Másodosztályban töltötte karrierje nagy részét, összesen 7 évet játszott itt, 204 meccs/127 pont átlaggal. Játszott ezenkívül az Allsvenskan-ban, 2007/2008-ban a Dán Ligában próbálta ki magát.

 Isten hozta őket csapatunknál és sok sikert!

Két játékossal szeretne erősíteni a Sport Club a szezon végére. Két erősítést tervez csapatunk egy finn és egy francia játékos szerződtetésével: Mikko Niinikoski és Olivier Coqueux.

Már a pénteki meccs 50. perce táján az öltözőbe vonult csapatunk, így jöttek fel a Macik egy gólra, de hogy vissza sem jövünk onnan a mai meccsre, azt azért senki sem gondolta volna. Már az első percben hátrányba kerülünk, hátvédeink és Ruczuj asszisztálása mellett Sijka a gólszerző. Az ébresztő hatástalan, lendület és elképzelés nélkül játszunk, erre a felforgatott sorok (tudnám miért???) sem lehetnek mentség. A 10. percben Rusznyák akar cserélni, saját térfeléről emel be egy korongot a harmadunkba és mire a cserepadhoz ér, fogadhatja is társai gratulációit, a kellemetlenül pattogó korongot Ruczuj beengedte. Papp Szabinál szakad a cérna, elegánsabb megoldást is választhatott volna a távozásra, a miskolci játékos szerencsére súlyosabb következmények nélkül megúszta a támadást. Védőnk mehetett zuhanyozni, már csak ez hiányzott...meg egy újabb kapusbaki: emberelőnyben támad a Miskolc, Ruczuj oldalra tol egy lövést, de nem követi a korongot, Strengell igen: 0-3. Weinstock lekapja Ruczujt, Antal László jön, aki idén mindössze egyetlen meccsen védett. Másfél perc alatt Oksa őt is felavatja, az asszisztot ismét védőink jegyzik. Közben a kapuvas is ellenünk van, játékunkban azonban továbbra sincs benne a gól, mi több, nem is játszunk, őszi legyekként, erőtlenül vergődünk. Félidőnél mi is beköszönünk, de hamar visszaáll a négygólos különbség egy szép kontra után. Kettős emberelőnyben közelebb lopózunk, 2-5-tel fordulunk az utolsó harmadra. Semmi sem változik, kettős előnyben is csak távoli lövésekkel operálunk, a kapuslehozatallal már 6 a 3 ellen megyünk, de csak egymást zavarjuk, Strengell köszöni szépen, fonákkal lő saját harmadából az üres kapuba. A végén még Moldován kozmetikáz az eredményen, összességében viszont siralmas teljesítményt nyújtottunk. Elképzelés, motiváció, lelkesedés, odaadás, alázat nélkül játszottunk, ezt a teljesítményt nem lehet megmagyarázni. Az alázat fejezetnél Oksának és Popovicsnak is voltak ugyan hiányosságai, ez a meccs azonban teljesen megérdemelt Maci-sikert hozott, gratulálunk nekik. Nem jövök a sablonszöveggel, hogy nem most kell nyerni, hanem a végén, ilyen játékkal sehol semmit nem lehet nyerni. Remélem, van ki ébresztőt fújjon...

SC Csíkszereda - Miskolci JJSE 3-6

Gólszerzők: Ordzovensky, Bluks, Moldován ill. Strengell (2), Sijka, Rusznyák, Tóth, Oksa

Csíkszereda, Vákár Lajos Műjégpálya, 18.30, Livescore

I. harmad

Nem panaszkodhatunk a mérkőzéskezdésre, eléggé iramosra sikeredik az eleje.

6. perc: a játék kiegyensúlyozott, helyzetek azonban nem nagyon adódnak...

Mihály és Bíró előtt is helyzet alakul ki, azonban egyikük sem tud élni vele.

9:50: Popovics vezeti rá senkitől sem zavartatva a korongot Ruczujra és nem hibázik.

Nehezen ébredünk a gól után, ezáltal az ellenfél sem enged ki.

Kisebb kakaskodás a miskolci kapu előtt, hárman is rátámadnak a nyomást gyakorolni próbáló Zsókra...Értelmetlen kiállítások, de az emberelőny nálunk van.

Semennyire se tudunk élni az emberfórral, néhány távoli lövést kivéve nincs helyzetünk.

16:49: Moldován szlalomozik végig gyakorlatilag az egész miskolci csapaton és mindenkit (!) kijátszva a kapuba lő.

17:27: egy ellentámadás végén ismét mi vagyunk a gólszerzők, Basilidesz kapásból lő nagy erővel.

Felébredni látszik a szeredai gárda, nem titkolom : nagyon sok Sport Club szimpatizáns örömére...

Miskolci helyzettel ér véget a harmad...

Senki sem lehet elégedett. A ritmus a kezdeti állapotokat meghazudtolja és nem tűnik nagyon színvonalas mérkőzésnek. Mintha valami afrikai bajnokságból származó meccset néznénk...Ennál több kell!

II. harmad

0:54: álomkezdés, Mihály passzából Zsók lepi meg a miskolciakat a harmadik góllal.

Jobban játszik mindkét csapat, egymás után alakítják ki a helyzeteket...(vajon beleolvastak a közvetítésbe?)

5:40: a szünet segített a csapatoknak, de úgy látszik hogy nekünk többet, mert Bíró Ottó révén máris három góllal vezetünk...Ezt már hívják mérkőzésnek!

Kicsit összezavarodtak a gólok hirtelen érkezésére a vendégek, de próbálkoznak...

9:26: nagyon figyelmesen, lesipuskás módján Sijka szerez korongot a kapu előterében és visszahozza a miskolci reményeket.

10:57:  óriási távoli bombát ad le Ordzovensky, akinek a lövésébe Szőcs ér bele, a kapus pedig lehetetlen helyzetbe kerül...

Emberhátrányban ordító helyzetet hagyunk ki, de a bíró esése nagyobb hangzavart tud kelteni ennél a csarnokban...

Üres kapu ellen hibáznak a macik...Ezt bizony már mindenki bent látta, kivételt képez a befejező ember...

Több adandó gólhelyzet valósul meg a miskolci kapu előtt, a hangsúly azonban a helyzeten marad...

Bravúrosan véd Ruczuj, nagy helyzetet puskáznak el a vendégek.

Felpörgött mindkét csapat a szünet alatt, ha helyesbíteni akarunk, akkor kijelenthető hogy a kék-fehér együttesnek ez jobban sikerült olyan szempontból, hogy a helyzeteit be is tudta lőni (akkora nagyravágyók azért mi sem vagyunk, hogy mindenik után gólmámorban törjünk ki...). Visszavonom az afrikai kijelentésemet!

III. harmad

Emberhátrányba kerülünk, a miskolciak próbálnak felállni, az ellentámadás azonban mellettünk szól...

Vendéghelyzet marad ki, eközben a mieinkek folyamatos tűz alatt tartják a macik kapuját.

Emberelőnyben vagyunk, egy Bluks-lövésre kerül sor...

Szinte minden szögből lövéseket adunk le, de mindenhonnan a helyzet magaslatán tud lenni Duschek.

9:29: 2 helyzet adódik mindkét oldalon, ebből csak a jegesmedvék tudnak előnyt kovácsolni, mivel közelről legyőzik Ruczujt.

10:22: Szőcs gondoskodik arról, hogy a kapu torkából ne maradjon kihasználatlanul egy beadott korong.

Már a második kettős kiállításra kerül sor úgy, hogy az első még le sem telt...Van valami osztanivalójuk a játékosoknak igy kettessével?!

14:17: Strengell korcsolyázik be és miközben mindenki a kifele irányuló korongot várja, ő senkitől sem zavartatva egyedül vezeti rá a pakkot kapusunkra...Érdekes végjátéknak nézünk elébe...

Tovább támadunk, nem engedünk ennél jobban már ki, eléggé nagyot engedtek a fiúk már...3 perc van hátra.

18:23: újabb miskolci villanás és újabb Sijka-gól...Nagy veszélyben a kötelező győzelem!

1 perc van hátra, a macik kapuja üresen marad...

Időkérés és hazai harmadban való folytatás...Ennyire érdekesnek nem tűnt az elején semmi!

Nagy harc minden korongért, a lefújás pillanatait megelőzően kisebb verekedés is kitör két ellenfél közöt...

Alig jött össze...

Ennyire gyenge utolsó harmadot ritkán látni a fiúktól. A jegesmedvék bizony ezt észrevették, és minden lehetséges pozocióból támadást kezdeményeztek, de nem tudtak a macik "megfagyasztani" bennünket...Vasárnap ennél jóval több kell, ha a rájátszást el akarjuk érni! Mindenkinek további szép estét kívánok! HAJRÁ JÉGKORONG, HAJRÁ SZEREDA!

 Ruczuj Gellértnek, a Sport Club legfiatalabb hálóőrének tettünk fel néhány kérdést.

Kezdjük az elején, hogy kezdtél el hokizni és miért éppen a kapus posztot választottad?

Mindig is szerettem a jégkorongot, egyszer a TV-be láttam egy interjút Szuper Leventével és ezután gondolkodtam el azon, hogy talán én is megpróbálhatnám a dolgot, mert nagyon megtetszett. Ekkor már 12 éves voltam.

Miért döntöttél úgy 2004-ben, hogy Magyarországra méssz hokizni, majd egy éve milyen okból tértél haza és mire számítottál itthon?

A csapattal egy magyarországi tornán szerepeltünk, itt egy kapusedző (Váradi Csaba) felfigyelt rám, majd nyáron felhívott, hogy következő szezontól szeretném-e náluk folytatni pályafutásom. Akkor döntöttem el, hogy kihasználom ezt a lehetőséget. Köszönet Váradi edzőnek, mert neki is köszönhetem, hogy idáig eljutottam. Négy éves ott tartozkodásom alatt minden nagyszerűen működött, nagyon jó körülmények és felsőfokú oktatás volt biztosítva az egész csapatnak. Az ifjúságiaknál védtem, hétköznap a Magyar Bajnokságban, hétvégén pedig Szlovákiában. Majd a tavalyi U20-as világbajnokságon kerestek meg a Sport Club- tól. Mivel a Starsnál a felnőtteknél légiósnak számítottam, ezért szüleimmel úgy döntöttünk, hogy hazatérek szülővárosomba. Bizonyítani akartam itthon, mert mindig nagy álmom volt, hogy a csíki nagyközönség előtt védhessek.

Milyen a mostani csapat és milyennek látod a hazai színvonalat?

Úgy érzem, hogy egy nagyon jó és összetartó csapatunk van, a hangulat is kiváló. A színvonal szerintem magasabb, mint eddig ami annak is köszönhető, hogy majdnem mindegyik Mol-Ligás csapatnak külföldi edzője van.

Mostanában kezdőként lépsz jégre, mit érzel mikor kikorcsolyázol és tudod, hogy rajtad is múlik a mérkőzés?

Elég nagy teher nehezedik rám de arra gondolok, hogy ha megkaptam a lehetőséget, akkor bizonyítanom kell. Minden egyes percemben a bizonyítási vágy hajt, meg szeretném mutatni a csapatnak, edzőknek és a szurkolóknak, hogy valójában mit is tudok.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Természetesen nekem is van egy álmom, mint minden játékosnak, egy erősebb ligában szeretnék játszani. De most csak a Sport Club- ra koncentrálok, a tervem egyelőre, hogy maradjak és megküzdjek a helyemért, bízok benne, hogy ezután is egyre több lehetőséget kapok majd.

Mi a véleményed a szurkolókról?

Nagyon jó véleményem van róluk, de hiányzik a régi hangulat, ami például a nagy Sport Club - Steaua rangadókat jellemezte. A hétvégén éreztem, hogy még lehet nagy hangulatokat teremteni a szezonban, de mindenképp sokat számítana a biztatás, úgy a nagy meccseken, mint a gyengébbeken. Mert nagyon nagyot lendít a csapaton ha hallja, hogy a szurkolók is mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél jobb eredményt harcoljunk ki. Nem mindegy, hogy hányan jönnek ki a meccsekre és milyen szinten biztatják a csapatot, mert akár a szurkolók is eldönthetnek meccseket azzal, ha teli torokból biztatnak, egy nagy plusszot adva ezzel a csapatnak. Jó lenne, ha visszatérne az a fergeteges és varázslatos hangulat!

Hétvégén két mérkőzés következik Miskolccal, mennyire ismered a csapatukat és mire számítassz ellenük?

Nem nagyon ismerem a Miskolci csapatot, mert tavaly nem volt lehetőségem ellenük játszani, de az elvárás mindig ugyanaz: győzni kell! Mert nagyon fontos ez a két mérkőzés számunkra és reméljük, hogy tudjuk is hozni mindkettőt.

A Csíki Sör Kupa Steaua elleni mérkőzésén Ruczuj kapta a legjobb játékosnak járó díjat.

Végezetül szeretnél-e még valamit mondani?

Igen, köszönetet szeretnék mondani szüleimnek és nagyszüleimnek, hogy mellettem álltak mindig és nagyon sokat segítettek, emellett magyarországi és hazai edzőimnek, hogy nem sajnálták idejüket és energiájukat rám fordítani.

Köszönöm szépen, sok sikert neked a továbbiakban is!

Ez az utánpótlás mérlege az elmúlt napokban lebonyolított magyarországi kiruccanáson. A pénteki, MAC Népstadion elleni vereséget három győzelem követte sorrendben az Ürömi SC, az Újpest és a Debrecen ellen, tegnap viszont ismét vesztesen hagyták el a jeget fiataljaink a Székesfehérvár ellen. Az igencsak megterhelő sorozatban három játékos nyújtott átlagon felüli teljesítményt: Okos Csanád (12 gól, 1 assziszt), Hildebrand Szabolcs (2+8), Reisz Áron-Sándor (4+5). A két vereséget kapusunk, Tőke Zoltán-László viselte a legnehezebben, pénteken egy 10 perces, tegnap egy végleges fegyelmit gyűjtött be, mindkettőt a lefújás után. Íme az eredmények:

A tabellán csapatunk a sűrű középmezőnyben tanyázik, a következő megmérettetésekre jövő hét végén kerül sor: november 26-án az Ürömi SC-vel, 27-én a MAC Népstadionnal, 28-án a Dunaferrel, 29-én pedig Miskolccal mérkőzünk.

LIVESCORE

Vákár Lajos Műjégpálya, 15:00 óra

I. harmad:

Sokkal iramosabban kezdődik a találkozó. mint a tegnap. Sok helyzet kimarad mindkét oldalon. Ma sem hagyták otthon a szurkolók a kék-fehér óriásmezt! Reméljük ez is segít majd!

12:42 - Idáig kell várni az első gólra! Molnár dolgoz ki egy helyzetet, nagyon szépen bekorcsolyázik az ellenfél harmadába és a két fiatal (Molnár, Bíró O.) nagyon higgadtan vegig játszák a figurát, és Molnár megszerzi a vezetést.

Vége a harmadnak. Sok kiállítás, sok helyzet. A vezetés egyelőre a miénk, de vigyáznunk kell.

II. harmad:

20:58 - Egy gyors kontrát indít a katonacsapat, Gliga passzát értékesíti Timaru. Ezzel döntetlen...

Véget ér ez a harmad is. Kissé kritikusan fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy belealudtak a hokisták a meccsbe. Legalábbis a harmad elején biztosan. Az az egyetlen gól emlékeztette a közönséget és a játékosokat arra, hogy egy meccse van. A harmad második felére azonban "felébredtek". Vagyis felébresztették őket a bírói tévedések és a bukarestiek durva, szabálytalan játéka, amit persze a közönség sem nézett jó szemmel. Néha a decibel skála megugrott és ezért kissé felpörögtek a játékosok is. Gól azonban nem született, csak sok-sok kiállítás, olykor jogtalanul. Az edzők valószínüleg megpróbálnak motivációt adni a játékosaiknak az öltözőben! Csak azért is. Hajrá Szereda!!!

III. harmad:

43:13 - Óriási védelmi hiba!!! Timaru lóg meg emberhátrányban, és egy az egy ellen behúzza. A vezetés a katonacsapatnál...

52:12 - Hozó kihagyja a büntetőt.

Szinte felismerhetetlenek a fiúk... Még csak azt sem lehet mondani, hogy fáradtak, csak egyszerűen hiányzik a motiváció. Rossz nézni ezt nagyon gyenge teljesítményt. Valahogy felkéne pörögni!!!

59:09 - Na végre!!! Nagyon rossz sorozat végére tett pontot Hruby! A nagyon sok kihasználatlanul hagyott emberelőny után végre meghajtották magukat és ennek meg is van az eredménye. Passz-passz-gól! Az utolsó ember Hruby volt, távolról lőtte ki kegyetlenül a hosszú alsót! Döntetlen.

Vége az utolsó játékrésznek és a rendes játékidőnek. Következhet a hosszabítás!

Hosszabbítás:

61:33 - A védőink ismét lemaradtak, a korong akadálytalanul került Pisarenko elé, aki nem hibázik. Az aranygól eldöntötte a meccset. Így a hétvége második meccse a bakáké lett...

Alapvetően a motivációval volt gond... A két kapus (Ruczuj és Catrinoi) nagyon jól teljesítettek. A sorokba belepiszkált Weinstock mester: Moldován és Mihály Ede helyet cseréltek. Bizonyára próbálgatja a lehetőségeket... Mihály és Szőcs meglepően jól találták egymást, csak Hozó aludt mindig a helyzeteknél. A csapat egészén valamiféle kedvtelenség látszódott, nem akartak hajtani. Ezt a meccset elvesztettük, ennek nem szabad megisétlődnie, hogy egy fölényesen megnyert találkozó után ennyire kiengedjenek a srácok!

De továbbra is a SPORT CLUB VAN A SZÍVÜNK HELYÉN! Hajrá Szereda!

    Jó hangulatban kezdődik a mérkőzés, előkerült a nagy kék-fehér mez is, amit a szurkolók ki is feszítettek. A játék elég tapogatozó, alacsony színvonalon kezdődik a meccs. De a harmad közepe táján mégis villanunk, Szőcs Szabolcs kaparja be Catrinoi lábai alatt a pakkot. A közönség nagy örömére megjelent egy újfajta és közönségszorakoztató hangosbemondó, amiket például a magyarországi kézilabdamecseken hallhattunk : "A Sportclub első gólját a 27-es számú játékos szerezte Szőőőcs....(szurkolók) Szabolcs" - meg kell hagyni, nagyszerű kezdeményezés! Aztán felpörög a csapat, Szőcs büntetőlövést harcol ki, amit Hozó nagyon higgadtan értékesít. A fiúk nem hagynak alább, pár perccel később Molnár tör be a harmadba, passzol Virágnak, aki gyönyörűen emeli át a pakkot a bukaresti kapuson.

     Kicsit iramosabban kezdődik a második harmad, mint az első, több lehetőséget alakít ki mindkét csapat. Majd egy szép korongszerzésből elkorcsolyázik két játékosunk, a pakk Bíró Tamás elé kerül, aki tapasztalt játékosokat megszégyenítő higgadtsággal és ügyességgel mattolta Catrinoit. A harmad hátralévő felében sok lehetőség van, de gól nem születik.

     A Steaua kezd jobban a harmadik játékrészben, a 6. percben Zabludovsky révén szereznek gólt a fővárosiak. Az indulatok kezdenek elszabadulni, úgy néz ki hogy a Steaua nem törődik bele sorsába, fizikai erejét próbálja fitogtatni. Két kettős kiállítást kapnak a csapatok. 15. perc, szép kiugratás Papp Szabinak, aki nem hibázik egy az egyben, 5-1. Két perccel később emberelőnybe kerülünk, de ezúttal nagyot hibázunk, eladjuk a korongot, amivel Gliga lódul meg és Ruczuj lábai között lövi be csapata második gólját. Nem sokáig marad az eredményjelzőn az 5-2, mert egy oldalról kapu elé bepattanó korongot Basilidesz vág be levegőből 6-2-re módosítva az eredményt. Az utolsó percben már nem változik az eredmény, a vége marad a négy gólos különbség.

     Egy teljesen megérdemelt győzelem volt a ma esti, a nem túl magas színvonal ellenére  becsülettel küzdöttek a fiúk. A tapasztalt játékosaink mellett parádéztak fiataljaink, Ruczuj szenzációsan védett, nem tehetett egyik gólról sem, míg Bíró Tamás is nagyszerű játékkal rukkolt ki. Mindenki megérdemli az elismerést, jó meccs, jó hangulat volt. Jöhet a holnapi meccs 15 órai kezdettel, mindenki melegítse a torkát, mert szükség lesz rá!

     Sportclub- Steaua 6-2

  Gólszerzők : Szőcs, Hozó, Virág, Bíró Tamás, Papp, Basilidesz illetve Zabludovsky és Gliga.

       Az elmúlt hetek konfliktusai után megnyugodni látszanak a kedélyek az utánpótlás csapat körül, a srácok ismét Magyarországra utaztak, ahol péntektől keddig 5 mérkőzést játszanak a serdülő bajnokságban. A csapatot Nagy Béla és Barta Csaba kísérte el. Tegnap este a MAC Népstadion csapatával mérkőztek a kék-fehérek és egygólos vereséget szenvedtek. Az első harmadban kettővel ment a házigazda, amit a harmadik harmad elején gyorsan kiegyenlített a néhány alapjátékosát nélkülöző csíki gárda, a győztes találatot az 57. percben emberelőnyben viszik be a házigazdák.

      A csapat további programja:

Kozuch mellé Péter Róbert is csatlakozott a sérültek listájára. Bíró Ottó és Antal István láz miatt nem fognak szerepelni holnap. Mihály Ede és Fülöp Róbert eltitás miatt nem játszhatnak holnap. Kánya a napokban kezdett edzeni, de egyelőre játékképtelen. 15 játékossal vágunk neki a hétvégi meccseknek, ha nem történik addig is valami.

Hétvégén örök riválisunkkal, a katonacsapattal mérkőzünk kétszer. A Steauával való meccseken a hangulat mindig feszült csakúgy a lelátókon, mint a jégen is. A szurkolók és a játékosok is tudatában vannak, hogy nem akármilyen meccs vár rájuk.

A Steauát erősíti újra a kiváló és rendkívűl gólerős ukrán csatár, Denis Zabludovsky. Azt hiszem őt nem kell senkinek bemutatnom, hiszen mindannyian láthattuk, hogy remek adottságokkal megáldott játékosról van szó. Légiósaikat tavalyról mind elküldték, csak a régi ukránok maradtak: Pisarenko, Emilianenko, Butucsnov és Zablu. Az idén tehetséges fiatalokkal töltötték fel a tavalyi szezon után eltávozottak helyét.

A csapatunknál is vannak nagy hiányzók: a fantasztikus gólvágó Wallenberg és "tesvére" Ramstedt, a tavalyi MOL-Liga legjobb és legerősebb duója. Fiatalokkal erősödött  csapatunk, Mihály Ede, Fülöp Róbert, Virág Csanád, Bíró Ottó, Molnár Zsolt illetve Ruczuj Gellért érkezett szeretett gárdánkhoz, mellettük két légiós hátvéd a lett Bluks és a nagy visszatérő Hruby.

Küzdelmes, jó hangulatú és kemény csatának igérkeznek a hétvégi mérkőzések. Éljen a fair play és a kemény szurkolás!

Hajrá Sport Club!