Az interjú a Hargita Népe április 10-i lapszámában jelent meg.
Két elveszített döntő után, a harmadikat megnyerte a HSC Csíkszereda jégkorongcsapata. Az elmúlt jégkorongidényről, illetve a klub előtt álló feladatokról a Csíkszeredai Sportklub elnökét, Hodos Lászlót kérdeztük.
– A két elvesztett döntő után a harmadik megnyerése, gondolom, egy kis jóvátétel.
– Igen. Ez a csapat munkájának az eredménye, olyan értelemben, hogy januártól edzőcsere volt. Gál Sanyival közel öt évet dolgoztam együtt, ismertem a képességeit, csakúgy, mint Hozó Leventének, akit még sportoló korából ismertem. Akkor ő volt a csapatkapitány, s láttam, hogy mennyire össze tudja tartani a társaságot. Antal Előd pedig a legjobban ismerte ezt a csapatot. Ő tudta, hogy ki mire képes. Ez a váltás pedig meghozta a gyümölcsét, bár a csapat fizikálisan nem volt megfelelően felkészítve az idény előtt. Néhány játékos külföldön próbált meg csapatot szerezni magának, mások meg másokkal foglalkoztak. Remélem, a következő szezontól ez nem fog megtörténni. A fiúkkal elég közelről tartottam a kapcsolatot az elmúlt pár hónapban, és igyekeztem minden segítséget megadni nekik. Megértették ők is, hogy ha ebben az évben mindent elveszítünk, akkor nagyon sok szempontból kárt okozhat a csapatnak és nem utolsósorban a klubnak.
– Van-e hiányérzete az elmúlt idénnyel kapcsolatban?
– Van. Éspedig az, hogy a finn edzőt miért nem küldtem hamarabb el a csapattól. Csak hát én is új voltam még, kellett egy kis idő, amíg belerázódtam a mindennapi tevékenységekbe. Láttam, hogy a csapat milyen hullámzó teljesítményt nyújt: egy meccsen jól, utána rosszul játszottak. Ennek tükrében hamarabb kellett volna lépjek, és Timo Lahtinent a jelenlegi edzői hármasra cseréljem. Akkor talán meg lett volna a Románia-kupa és a MOL Liga is. Akkor több időnk lett volna arra, hogy az elmulasztott fizikai felkészülést bepótoljuk. El kell mondjam, hogy Gál Sanyi amikor átvette a csapatot, a fiúk fizikailag és pszichikailag rossz állapotban voltak. Amit elmulasztottál a nyáron, azt nem lehet bepótolni ilyen rövid idő alatt. Ez látszott a MOL Liga-döntőben is, ahol a Dunaújváros fizikálisan sokkal jobban bírta, mint mi. Az viszont jó volt, hogy a brassói csapat nem tudott részt venni a MOL Liga rájátszásában, és fizikailag és pszichikailag is visszaestek. Szerencsére hamar le tudtuk rendezni a döntőt, mert ha tovább húzzuk, a brassóiak szép lassan visszajutottak volna arra a szintre, ahol voltak a MOL Liga-alapszakasz végén, és akkor nagyon nehéz lett volna. Ki voltak esve a játékosaik a formából. Jó döntés volt részünkről, hogy minden mérkőzésre kérvényeztük a külföldi játékvezetőket, függetlenül attól, hogy meddig tart a döntő, ami nem kis anyagi megerőltetésébe került a Sportklubnak.
– Mennyire befolyásolta a csapat teljesítményét a rengeteg meccs?
– Sajnos ez annak is köszönhető, hogy a szakszövetség, amelyről se jót, se rosszat nem akarok mondani, nem gondolkodott időben. Zsúfolt volt nagyon a versenyprogram, bár nagyon jól tudtuk, hogy az lesz. Itt megint az volt a probléma, hogy a finn edző nagyon kevés fizikai felkészülést tartott. Inkább a játékosok egyénileg voltak kiküldve, ami nem megfelelő, hiszen egyesek túl sokat, mások kevesebbek, vagy épp semmit nem készültek. Ez egy profi csapatban pontosan meg kell legyen tervezve.
– Következő szezontól elejét veszik ennek a problémának?
– Lesz egy komoly program. A válogatott után a fiúknak 2-3 hét pihenő lesz adva, utána kezdődik a nyári felkészülés. A szerződések aláírása megkezdődött. Akik a csapatban maradnak, azoknak kötelező lesz a nyári fizikai felkészítőt végigcsinálniuk. Hogy mikor kezdődik majd, azt még nem tudom, az edzőkkel közösen eldöntjük. Szeretnék egy tengerparti felkészülést vagy a román tengerparton vagy külföldön. Pár éve Tunéziában voltunk, ami nagyon jó volt. A tengerparti edzőtáborok hozzájárulnak a szervezet regenerálódásához és egy komoly fizikai alapozás alapjait jelentik, ami nagyon fontos ebben a sportágban.
A jégpályát nem tudom, hogy mikor fogjuk az ősszel újra elindítani, mert nagyok a költségei, viszont a fenntartásába a minisztérium nagyban segít. Valószínűleg később üzemeljük majd be a pályát, mint tavaly. Ebből a megspórolt pénzből a csapat külföldön kezdi majd meg a jeges felkészülést és az edzőmérkőzéseket. Hogy hol, azt majd eldöntjük a csapat vezetőségével közösen. Egyelőre úgy néz ki, hogy vagy Svédországban vagy Magyarországon. A felkészülés viszont sokkal komolyabb lesz, mint eddig.
– Említette a szerződéseket. Hogy állnak azokkal?
– Minden rendben. Eddig egy játékos sem jelezte, hogy el szeretne menni. Nagyjából mindenkivel meg tudtunk egyezni, még egy-két játékossal kell ezt megtennünk. Most, hogy megnyertük az országos bajnokságot, nem áll fenn az, hogy el akarnának menni a játékosok más csapatokhoz, főleg nem Brassóba. Szeretném, ha ez a három edző tovább maradna. Szerintem bizonyították, hogy nincs értelme óriási összegeket kiadni külföldi edzőre, amikor a saját szakembereink is meg tudják oldani a problémákat. A légiósokkal kapcsolatosan elmondhatom, hogy Kozuch-kal sikerült megegyeznünk, aki a következő idénytől minden korosztálynak, a kicsiktől a felnőttekig, kapusedzéseket is fog tartani, hetente kétszer vagy háromszor.
– Ha MOL Liga-bővítésre kerül sor, akkor mi lesz a klub álláspontja?
– A MOL Liga-ülés után kristályosodik ki a klub álláspontja. Egyelőre úgy tudjuk, hogy a Vasas és a Debrecen érdeklődött a liga iránt, ami akkor tesz jót, ha erős kerettel érkeznek, és nem ifjúsági csapatokkal, amelyek csak további költségeket jelentenének. Itt szeretném megköszönni a csapatnak a kitartását, illetve a szponzoroknak, támogatóknak és a szurkolóknak, hogy a csapat mellett voltak a 2012/2013-as idényben.