A hihetetlen fordulatoktól nem mentes gyergyói hétvégét követően máris a Vákár Lajosra szegeződött minden csíki szempár. Hétfő este a rájátszásért szintén nagy harcot vívó Ferencvárost fogadta a hazai csapat.
Talán ennyien idén még nem foglaltak helyet a Vákár lelátóján, minden szektor tele volt, alig lehetett üres széket felfedezni. Öröm volt látni, hogy nyilván a macidobálás miatt rengeteg gyereket kihoztak a szülők a találkozóra, az elején rettenetesbe kapcsoló hazai csapat pedig gondoskodott arról, hogy ne sokáig maradjanak a kezükben a plüssállatok: Dyadyushko korcsolyázott be bal oldalról a kapu irányába, nem támadta senki, így rögtön felavatta Ágostont. Rengeteg plüssfigura repült a pályára, a lelkes apró hokistákhoz csatlakoztak néhányan a két csapatból is, így együtt gyűjtötték össze azokat. Az újrakezdést követően nem tudta felvenni az iramot a vendég együttes, odaszúró stílusuk hátrányba hozta őket. De fordítva sült el a puska, hátul ugyanis eltaktikázták magukat a csíkiak, Tendler koronglopása pedig meglepte Peksát, aki nem volt felkészülve a lövésre. A következő előny aztán újból a csíkiaknak kedvezett, Tambijevs pedig szinte mozdulatra pontosan ugyanazt hajtotta végre, mint Dyadyushko az első gólnál: ő jobb oldalról támadta a kaput, a korong pedig tökéletesen felragadt a hátsó vas találkozásánál. A Fradi továbbra sem hagyott alább agresszív, kemény belemenéseket gyakorló taktikájából, gólhelyzet azonban ismételten hazai oldalon akadt, Mironov farkasszemes akciója a kapussal mégsem változtatta meg az eredmény állását.
A középső harmad álmosabban indult csíki szempontból, ezt pedig irgalmatlanul ki is használta az ellenfél Luomala által. Peksa vastagon benne volt, hiszen bizonytalanul mozdult ki egy ártalmatlannak tűnő korongra, a visszaérés pedig már nem jött össze és a rövid alsó bánta ezt leginkább. A hazai reakció ismételten az ellenfél lerohanását eredményezte, Tambijevs kecsegtető helyzeténél pedig a bíró nem volt szűkmarkú és jogosan fújta be a büntetőlövést. A kilences a csarnok buzdítása által hajtva nem cselezett sokat, csuklóból a bal válla fölé helyezett, amely újból hazai előnyt jelentett. A parázs hangulatú találkozó nagyon jól sikerült a légiósok szempontjából, hiszen kivétel nélkül mindenki nagy játékkedvvel tette oda magát, az első sor viszont vitte a prímet. Egy sokadik Berlev-Tambijevs összjáték végén az orosz centikről tüzelt mellé, az FTC pedig nem igazán találta az igazi ellenszert ezekre a támadásokra. Az alábbhagyott tempó inkább a vendégek fejlődésének kedvezett, akik szép lassan átvették az uralmat a játék felett, az harmadba bedobott korongra pedig Peksa ismét rosszul jött ki (talán fölöslegesnek is tűnt a pakk megszelidítése). A vendégek hamar észrevették a bizonytalan kapus mozdulatait, a középen érkező Schellin pedig már harmadszor egyenlítette ki az állást. A pengelén táncoló hazaiak végül felvették a versenyt a durva játékot tekintve, egymás után kétszer is palánkrengető módon "kárpótolták" az addig egyeduralkodó vendégeket. A játékrész végéhez közeledve egy kettős előny pottyant a csíkiak kezébe, amely alatt Ozols akkora bombát eleresztett, hogy a felső sarok irányába tartó korong a kapus botjának végét találta el, az pedig kirepült a hálóőr kezéből. Pillanatokkal később, 4 másodperccel az előny lejárta előtt újból Ozols kezébe került a döntés, ő viszont ezúttal okosan továbbadta lett honfitársának, aki a rövidbe csuklózta a korongot.
A lélektani előnnyel vette kezdetét az utolsó harmad. Papp Szabi emelt lövése csodával határos módon nem akadt be, csupán a kapu tetején landolt. Az iramra ezúttal sem lehetett panasz, becsületesen letámadták ellenfelüket a hazaiak, a nagyon hasznosan játszó Berlev pedig az üresen álló Ozolshoz továbbított jó tíz méterről, a hátvéd pedig köszönte szépen és derékmagasságban kilőtte a rövidet. A vendégek elveszítették a fejüket, sorra követtek el buta és szándékos belemenés-gyanús szabálytalanságokat, ezt pedig a bíró minden alkalommal két perc pihenővel díjazta. Még így is ordító helyzetet hagytak ki, az ismételten rosszul mozduló Peksa helyett két csíki vetődött a kapuba, az érkező lövést pedig az utolsó utáni pillanatban Nikita hátulról érkező szerelése hiúsította meg. Akadt lehetősége bőven ezeket a hibákat korrigálni a szlovák hálóőrnek, a következő percek ugyanis a vendégek pillanatai voltak. Egy lövésbe okosan ért bele Mironov, a korongszerzést követően a túloldalon pedig Dyadyushko azonnal elindult, a senkitől sem zavartatott duó gyors passzváltásánál pedig Ágoston esélytelennek bizonyult. A ma sokat szenvedő Alexeyev (két alkalommal is lent maradt a jégen a vendégek kíméletes belemenéseinek köszönhetően, de végül folytatni tudta a játékot) kötél idegeit Zalavári szakította el végképp, az orosz könyörületet nem ismerve szállt bele a magyar titánba, öklözési kedve pedig a ellenfele hátán fekve sem apadt. Ez némiképp helyrerakta a vendégek gárdáját, akik az utolsó percekre már a gólszerzésre fektették a hangsúlyt, Manninen pedig jobbról bekorcsolyázva a hosszúba lőtt. Az utolsó percek még próbálkoztak, újabb gól azonban már nem esett. Peksa szerényre fogta a jól megszokott bemutatóját, talán érezte, hogy ma bizony vastagon benne volt néhány találatban. Ezt pedig elfelejtették neki a csíkiak, amikor mexikói hullámot produkáltak a nevét skandálva.
A rájátszás szempontjából égető szükség volt a mai győzelemre, amelyben lépéselőnybe került a csíkszeredai alakulat. Az eredmény tökéletesen tükrözi a légiósok mai kiemelkedő teljesítményét, viszont a hazaiakra sem lehet sok panasz, hiszen mindenki "meghalt" egy kicsit ezért a győzelemért.
Csíkszeredai Sportklub - Ferencvárosi TC 6-4
Gólszerzők: Tamijevs 3, Dyadyushko, Ozols, Mironov, illetve Tendler, Luomala, Schellin és Manninen
Mestermérleg
Artur Oktyabrjov, Csíkszeredai Sportklub: „Őszintén megmondom az elmúlt időszak eseménydús napjai miatt egy picit féltem ettől a mai meccstől. Tudtam, hogy a csapatom nem túl friss és a kupadöntőben történt események miatt egy picit feldúltak, illetve azt is tudtuk, hogy a Ferencváros kemény fizikai játékot játszik. Mindezek ellenére a srácok betartották az utasításokat és meg tudták valósítani az előzetes elképzeléseinket.”
